Az AquaStop Cream^® rendszerrel végzett injektálókrémes falazatinjektálás a kapillárisan felszálló nedvesség megállításának egyik leghatékonyabb injektálási módszere, amely tartósan hozzájárul a falazat nedvességmentesítéséhez.

Természetesen a talajjal érintkező épületszerkezetek nedvesedésének, illetve a víz behatolásának más okai is lehetnek. Ilyen például a nyomás alatt álló víz, amely helyileg a falazaton keresztül jut be a pincékbe és az alagsori helyiségekbe. Ezekben az esetekben az injektálókrémes eljárás nem megfelelő; megbízható megoldást a poliuretán alapú nyomásos injektálás jelent, lásd: Poliuretán injektálás.

További problémát jelenthet a föld alatti külső falazat átnedvesedése, amikor a nedvesség nemcsak alulról, kapilláris úton emelkedik fel, hanem oldalirányból, a falazattal érintkező talajból is behatol a már nem vagy nem megfelelően szigetelt szerkezetbe. Ezt felületi beszivárgásnak nevezzük. Amennyiben az alapozásig történő feltárás nem lehetséges, elengedhetetlen a falazattal szomszédos talaj injektálása, lásd: Gélinjektálás a talajba.

Mindez világosan mutatja, hogy a nedves falazatok helyreállítására nincs egyetlen, minden helyzetben alkalmazható univerzális injektálási megoldás. Ezt a három speciális technológiát nem szabad összetéveszteni. Mindegyiket pontosan arra a célra kell alkalmazni, amelyre kifejlesztették. Jelenleg egyiknek sincs teljes értékű helyettesítője.

A szilánalapú AquaStop Cream^® emulziós injektálókrém nagy kezdeti sűrűséggel és magas viszkozitással rendelkezik. Ennek köszönhetően a furatok feltöltésekor és az azt követő szétterjedés során nem folyik el ellenőrizetlenül a tömítetlen fugákon vagy az inhomogén falazaton keresztül.

A furatok feltöltése után a krém néhány hét alatt fokozatosan rendkívül finom, hidrofób géllé, majd alacsony viszkozitású folyadékká alakul. Ennek köszönhetően a hatóanyagok a legfinomabb pórusokba és kapillárisokba is behatolnak, miközben szétterjedésüket a gravitáció csak kis mértékben befolyásolja. A szigetelőgát ezért nem azonnal, hanem 2–6 hét alatt alakul ki az injektálási vonal teljes mélységében, szélességében és magasságában.

Ferde furatok kialakítására nincs szükség; az ideális megoldást a folyamatos vízszintes fugák jelentik. Vegyes vagy terméskő falazat esetén sem szükséges ferdén fúrni. A folyékony injektálóanyagokkal – például szilikon-mikroemulziókkal vagy metil-szilanoláttal – ellentétben az anyag nem folyik el ellenőrizetlenül a falazat belsejében.

Folyékony rendszerek esetén sem a nyomásos injektálóberendezések, sem a gravitációs adagolótartályok, sem a felületi lezárások nem akadályozzák meg minden esetben megbízhatóan az anyag elfolyását. A ferde furatok miatt gyakran kúpszerű eloszlás alakul ki összefüggő szigetelőgát helyett. Az ilyen eljárások a gyakorlatban sokszor ellentmondásba kerülnek a fizikai adottságokkal, például a gravitációval és a falazat tényleges, időben változó nedvszívó képességével.

A falazat magasabb nedvességtartalma a AquaStop Cream^® számára még előnyös is, mivel a nedvesség a hatóanyagok hordozóközegeként működik. Vízbázisának köszönhetően a hatóanyagok a szárazabb területeken is szétterjednek, a gyakorlatban azonban az injektálás túlnyomórészt nedves falazatban történik.

Összegzés: A kapillárisan felszálló nedvesség megállítására az injektálókrémes falazatinjektálásnak jelenleg nincs teljesen egyenértékű helyettesítője. A poliuretános és a gélalapú hátoldali injektálási eljárások más jellegű problémák, például a nyomás alatt álló víz vagy a föld alatti épületszerkezetek nedvesedésének megszüntetésére szolgálnak.

A legfontosabb okok:

• A talajszint felett található nedves falazat télen átfagy, ezért gyorsabban károsodik.
• A higroszkópos sóterhelés szárazabb időszakokban is akadályozza a vakolat és a falazat kiszáradását.
• Az épület átnedvesedett részein jelentősen megnő a hőveszteség.
• Az ok megszüntetése nélkül elkészített hőszigetelés tovább súlyosíthatja a belső nedvességproblémákat, és penészképződéshez vezethet, ami egészségügyi kockázatot jelent.
• Csökken az ingatlan értéke.

1. A falazó- és vakolóanyagok visszafordíthatatlan károsodása.
2. Megnövekedett hőveszteség.
3. Egészségügyi kockázatok a lakó- és tartózkodási helyiségekben.
4. Esztétikai hibák, például nedvességfoltok, sókivirágzások és egyéb elváltozások.

Meggyőződésem, hogy a fent ismertetett érvek helytállóak, logikusak, és azokat a sokéves gyakorlati tapasztalat megfelelően igazolja. Amennyiben elfogadjuk a fizikai, kémiai és egyéb természeti törvényszerűségeket, ezek az érvek nem cáfolhatók.

Szerző: Jiří Schwarz, 2012. 10. 11.

A piaci eredmények és a naponta elvégzett kivitelezések száma mindezt megerősítette.

Kiegészítette: Jiří Schwarz, 2021. 01. 10.

A szöveg ellenőrizve; valamennyi állítás továbbra is érvényes — 2022. 01. 27.

A szöveg ellenőrizve; valamennyi állítás továbbra is érvényes — 2024. 12. 15.