Jó napot,

kérem szíves tanácsát, hogy miként lehet a legjobban megakadályozni a nedvességet a sorházas garázst. A hátsó fal teljes egészében a terepbe van süllyesztve, a többi fal a szomszédos garázsokkal határos.
Fénykép a jobb megértéshez.

Köszönettel előre is.

Üdvözlettel Josef Žáček

Jó napot, Schwarz úr!

Mindenekelőtt köszönöm tanácsadó portálját, kitűnő inspirációs és információforrás. Sokat olvasgattam, és meglehetősen jó képet kaptam arról, hogyan kell megoldani a problémánkat, ennek ellenére nagyon értékelném az Ön tanácsait az eset konkrét részleteihez. Megpróbálom röviden leírni, milyen munkákat végeztünk már az épületen és mi a terv most. Egy gazdasági telep, amely az 1900-as évek fordulója táján került építésre. A ház nem pincés, alapozása kőből készült, erre helyezkedik el a szokli, szintén kőből, a lakóhelyiségeken a belső oldalon téglával kitöltve. Vízszigeteléstől mentes. A belső padlók szintje szinte mindenhol a terep fellett található, így a nedvesség kérdése meglehetősen jól kezelhető – egy fal kivételével, ahol a mi házunk és a szomszédos ház között egy szűk sikátor húzódik, és ott a terep fokozatosan magasabb lesz, részben a történeti tetőjavítások miatt, amikor nyilván a felesleges anyagot a házak közötti résbe dobták. Meglehetősen nagy átépítést végzünk, és nem akarok semmit a véletlenre bízni. Az első szakaszban eddig az alábbiak szerint jártunk el: a belső padlókat feltárták, vasalt keverékbeton alapot öntöttek, két injektálási sort készítettünk a belső oldalról, mintegy 5 cm-re egymás fölött, váltakozva, ahogy ezt vegyes kőművesmunkához ajánlják. A képeken látható dugók még a külső oldalról történő fúrásból származó sarkok biztosítása. Ezt követően bitumenes szalagokat forrasztottak fel az alapbetonra teljes felületen, majd az Ön bitumenes vakolóanyagával feldolgozták az injektálási vonalak fölé. Ezt követte a hőszigeteléssel. Majd egy anhydriteméntréteg padlófűtéssel. Úgy tűnik, hogy minden kitűnően működik.

Most a ház másik részéhez érkeztünk, ahol a belső padlók már a terep szintje alá merülnek, és ezért szükségszerű a függőleges vízszigeteléssel párhuzamosan a külső oldalon is foglalkozni. Valószínűleg meg fogjuk bízni ezt egy cégnek, ha találunk közeli megbízható vállalatot, de szívesen ismerném az Ön véleményét az ellenőrzéshez…

A sikátorban lévő fal hossza körülbelül 40 méter. A terep fokozatosan magasabb lesz, és a ház közepén túl egy kicsit ismét alacsonyabbá válik. Mivel a hátsó rész után nincs hely a víz elvezetésére, az egészet átalakítanám úgy, hogy a lejtés a hátsó részről az elülső rész felé irányuljon, ahol körülbelül 10 méterrel a ház előtt egy meglehetősen nagy mélyedés található – egy régi tómedence –, ahova lehet engedni a vizet. Az Ön tanácsadó portálja és egyéb források alapján az alábbiak szerint járnék el:

1) A terep kitakarítása lejtésben hátuljától előrefelé. 1%-os lejtés mellett a magasságot meglehetősen probléma nélküli lenne, de a fal hátsó része így is a terep szintje alatt marad.
2) Az alapozások mellett egészen az alapozási síkig kiásás, a fal tisztítása a lehetőségekhez mérten föld és egyéb szennyeződésektől.
3) A fal és az alapozás simítása. Egyrészt egy univerzális habarcs „magára vesz”, esetleg téglahulladékokkal stb., de inkább attól tartok, hogy annyi szabálytalan és kiálló kő lesz, hogy támaszfalazást kell készíteni és híg betonnal kitölteni.
4) Vízszigeteléshöz jutás, legalább körülbelül 30 cm-rel a terep szintje fölött, akár szalagokkal, akár bitumennel – ez valószínűleg a munka során derül ki…
5) XPS hőszigetelés az alapozásokhoz, illetve a szokli részéhez is, legalább a terep szintje felett egy kicsit.
6) Noplis fólia, a dudorok a faltól, csak védelemként, majd a kitakarított részt agyagos talajjal visszatölteni.
7) A házak közötti sikátor közepére betoncsatornákat helyezni, és a csatorna és a falak közé betonzást végezni lejtéssel a háztól a csatornák felé.

Természetesen szinkronizálni kell a munkákat, hogy a belső oldalról történő injektáláskor ne kerüljön sor a külső oldal függőleges szigetelésének sérülésére…

Most pedig azok a pontok, amelyekben nem vagyok biztos:

1) Szükséges-e az alapozási síkig kiásni? Nem lenne-e elég például 20-30 cm-rel az alapbetonszint alatt ásni, és így az vízszintes szigetelő eltakarítás alatt is? És még egy alkérdés: statikai szempontból biztonságos-e az alapozásokat így feltárni az alapozási síkig nagyobb szakaszokon?
2) Van-e értelme az XPS-t hőszigeteléstől használni, ha az egész ház nincs szigetelve? Ha az épületet egyáltalán szigetelik majd, az biztosan nem a közeljövőben, és jelenleg egyáltalán nem vagyok meggyőződve az öreg ház poliésztirollal való burkolásának előnyeiről. A szokli részeinek szigetelésével egy félreértelmezetten rendetlen részlet jönne létre, valamilyen fémcsatornával lezárva, de ha az bármiféle hasznot hozna, el lehetne fogadni.
3) Az alapozás pata alatt drénázs készítése? Inkább a drénázs nélküli változat felé hajlok. Aggódom, hogy a magasabb talajvíz, a szomszédos háznál hiányzó esőcsatornák stb. miatt a drénázzsal véletlen vizet nem hozunk az alapozásokhoz. Úgy gondolom, ha az eredeti agyagos talajt használnák a kitöltéshez, az magában meglehetősen nem engedne vizet az épülethez, a lejtésvárosítással kombinálva elegendőnek kellene lennie.
4) KG-csövet helyezni a kitakarított részen az esőcsatornákból eredő víz elvezetésére, vagy az esőcsatornákból a vizet felszíni csatornákkal vezetni?

Előre is köszönöm az idejét. Megértem, hogy nem lehet egyértelműen tanácsot adni „az asztal mellett”, pontos helyi ismeretek nélkül, de még így is, az Ön tapasztalatai alapján biztosan tud segíteni.

Üdvözlettel:
J.Vrba

Egy pincefalat szeretnénk gélinjektálással kezelni, és egyúttal a padlót is felújítani tervezzük. A ház csak negyedrésze van pincével, és az obstrukciósfal nagyon nedves. Vegyes kőművesnyomás-falról van szó. Kérjük az információt, hogy lesz-e ennek az eljárásnak bármilyen hatása, ha nem végezzük el az alapok külső oldaláról történő feltárást és felújítást.

Jó napot kívánok.
Az üdülő az elmúlt század 60-as éveiben épült. A garázsja kétharmadában egy lejtőbe van süllyesztve egy erdős völgyben. A hátsó részben az egyik sarokban hosszabb esőzés után / 2024 szeptemberben / mindig nedvesség jut fel a falba. Az 1×2 m-es méretekben azonban a vakolat nem szakad le, csak a felület. A külső oldalon a szarok felett a föld felett a világos cement-mész vakolaton / hamis brizolit / egy kb. 1×1 m-es sötét folt képződik fehér sóvirág előfordulásával. A vakolat megfelelő. A garázshoz vezető épületpadló egészen száraz.
Az építmény 30 cm széles hordozó szomszédos falai üreges téglából készültek, Tyn márkájú. Azokon a helyeken, ahol a falazat a föld alá kerül, ezt a külső falat tömör téglából készült külső falazattal látták el, és a belső részét hegesztett I-acélprofillal erősítették meg.
Megállapítom, hogy valószínűleg rosszul lett felépítve, és most javítást igényel. Kérem, adjon válaszolást. Az Ön technológiájának és anyagainak MEGVÁSÁRLÁSÁVAL legalább lehetséges lesz ebben az esetben csökkenteni a falazat nedvességét?
Kérem, milyen eljárást válasszak, amely eltér az Ön standard alkalmazási előírásaitól?
Előre is nagyon köszönöm. Szívesen valósítanám meg ezt tavaszra.

Jó napot,

Krémjével már az egész házat befecskendeztettem, remekül működik. Tavasszal szeretnék körülásni a ház alapjait és hidroizolációt végezni az alapokon. Szeretném megkérdezni, hogy ez az eljárás helyes-e. Körülásni a házat, az alapokat javított habarccsal kijavítani, az egyenetlenségeket kiegyenlíteni. Majd az Ön Bitumen 2K termékét felvinni az első rétegként, perlit kőzet bedolgozni bele, száradás után a második réteget felvinni. Ezt követően a teljes felületre Bitumen 2K-t felvinni a szoknya polistirolra és az így létrehozott hidroizolációra ragasztani. Elhelyezhetek a bitumenbe közönséges perlit kőzetet, vagy szükséges valamilyen speciális, és csak kavicsra, 2K-ra lehet-e ragasztani a polistirol további kötés nélkül?

Köszönöm: Trávníček

Jó napot,

körülbelül két éve restauráltam egy 100 éves házat.

Kb. 30 cm-re leásták a padlókat, betonoztak, rá lett téve az ipa. Ezt felhúztam a kádba az eredeti vízszintes szigetelés fölé, és egy sorral több tégláhez az Ön injektázsát használtam biztonság miatt. Az ipa nem húzódik fel az injektázs fölé.

Úgy tűnik, hogy tökéletesen működik. Nem látok a felszivárgó páratartalomra utaló jeleket. Külső oldalról is végeztem egy szondázást, és látható, hogy a páratartalom az eredeti szigetelésben is marad.

De van egy másik problémám, amit megoldok. Mindenhol padlófűtésünk van – szerkezet: beton, ipa, 14 cm polisztirol, padlóburkolat cemflow-val öntöve, végül a végleges padlóburkolat. A ház még nincsen hőszigetelve. A falak téglaből vannak, az alapok mélysége még nem ismert pontosan.

Azzal küszködünk, hogy valahogy (az én elméletem szerint) bizonyos időjárási viszonyok között termikus hidak keletkeznek a fal (ipa) és a padlószerkezet között, különösen az északi oldalon. Időnként nehéz levegő érezhető, és olyan, mintha egy építkezésre mennél be, ahol egy pár napja megfestett friss vakolat van. Ez nem penészesség vagy elkupakodott szag.

Az én feltételezésem az, hogy szükséges az alapok hőszigetelése, és itt jut eszembe a kérdésem önökhöz. Nem tudom, jó ötlet-e valamilyen vízhabitási szigeteléssel letakarni az alapokat. Például az Ön rendszerével. Az új házaknál ez standard, de attól félek, hogy a víz fentről nyomódik. Azonban ha ezt nem tennék meg, és csak polisztirol alapszigeteléső anyagot használnék, az sem enged át vizet. Tehát elméletileg ugyanaz lenne, és a vízhabitási szigetelés nem lenne kontraproduktív.

Előre is köszönöm a tanácsot.

Üdvözlettel

Joska

Jó napot, van egy kérdésem… egy régi házban (Kotovice) a fal nedveszedeő, valószínűleg a szomszédtól… a szomszéd a ház mentén (oldaloldal) kertecskét készített, ahol virágokat stb. ültetett… a talajt egészen a falig feltöltötte anélkül, hogy szigetelő lapot rakott volna… lehetséges, hogy a fal belülről nedveszedeő, mivel öntözi a virágokat és a talaj felszívja a vizet és engedte be a fal kotovicéjébe? A vakolatot megtisztítottam és száradni hagyom.. elegendő lenne, ha a szomszédtól 50 cm mélységig kiásnám a talajt, szigetelő fóliát tennék alá, majd visszatöltené és bent a szobában szanálási vakolatot és szanálási kitöltőanyagot használnék? Szükségem van rá, hogy a ház még néhány évig kitartson.. nem kell örökre fennmaradnia, később csak fel akarjuk bontani.. előre is köszönöm a választ

Jó napot, van egy pincém, körülbelül 2,5 m a terep alatt, lejtőn található. Csapadék és hóolvadás idején a stropról víz csepeg. Alulról nem szivárog, ezért arra gondoltam, hogy elég lenne az oldalirányú víz eltérítése. Az alapok kiásása és bitumenes szigetelése nagyon költséges lenne, ezért inkább valamilyen szolgáltatást, például injektálást szeretnék. Segítene ez? Hogyan kellene eljárni és mire lesz szükségünk?

Jó napot, kb. 3 éve lakunk egy 1880-ból származó házban, és a nedvesség és penészképződés miatt az AquaStop Cream készítménnyel történő injektálást tervezzük. Ha jól értettem az előző hozzászólásokból, akkor az injektálás után célszerű az AquaStop Bitumen-ből fürdőt készíteni a szobákban, hogy megakadályozzuk a nedvesség behatolását az alatta lévő talajból az aláfenékre. Szeretném megkérdezni, hogy célszerű-e a ház kiásása és külső szigetelése is. Ha igen, kérem, milyen mélységig és milyen szigetelőanyagot használjunk. Alkalmas-e a Bitumen és a noppalap is? Köszönöm az idejét és szívességét. Szép napot. Mazurková Bohdana

Jó napot,

szeretném szanálni azt a falazatot, amely kb. 1 méterrel a terepszint alatt van. A házunk kb. 60 éves, és valószínűleg vannak ott már valamiféle vízvezetési sávok. Mindenesetre a falazatba húzódik a nedvesség és leválik a vakolat – a legrosszabb helyzet a fotón látható. Kopogtatással a vakolat szinte az alagsori ablakig le van szakadva.

Szeretném megkérdezni, hogy segítene-e, ha több sorban egymás fölött fúrunk lyukakat és AquaStop Creammel töltjük meg őket, vagy elég egy sor? Használjam az AquaSaltStop vagy az AquaSan Porosity terméket…röviden: mi a helyes technológiai eljárás ahhoz, hogy minimalizáljam a jövőbeni további munkákat? Természetesen még felkaparom a betont a ház mellett és új szigetelést készíttetnekem, de azt szívesebben választanám egy későbbi fázisként (a munkaigény miatt).

Szép napot,
Roman Sirůček