Jó napot,
szeretném megkérdezni az alábbi kérdéseket.
Van egy régi üzemi épületünk, amelynek a falai nedvesednek. Nincs vízszintes szigetelés. A külső terep körülbelül 50 cm-rel magasabban van, mint a belső padló szintje.
Kívülről leásattam ezt a falat a padlószint alá. Használtam az Ön injektálási eljárását. Szeretném ezt a falat szigetelni. És most a következőket kérdezem:
1) Milyen hosszú ideig és milyen magasságig az injektálás után lehet a falra aszfaltcsíkokat felhelyezni?
2) Ezekre a csíkokra 2 cm-es extrudált polistirol kerüljön?
3) A polistirolra nopás fóliát (nopák a polistirolhoz)?
4) Dréncsövet?
Köszönöm a válaszokat

Tamás

Jó napot, Schwarz úr!

Mindenekelőtt köszönöm tanácsadó portálját, kitűnő inspirációs és információforrás. Sokat olvasgattam, és meglehetősen jó képet kaptam arról, hogyan kell megoldani a problémánkat, ennek ellenére nagyon értékelném az Ön tanácsait az eset konkrét részleteihez. Megpróbálom röviden leírni, milyen munkákat végeztünk már az épületen és mi a terv most. Egy gazdasági telep, amely az 1900-as évek fordulója táján került építésre. A ház nem pincés, alapozása kőből készült, erre helyezkedik el a szokli, szintén kőből, a lakóhelyiségeken a belső oldalon téglával kitöltve. Vízszigeteléstől mentes. A belső padlók szintje szinte mindenhol a terep fellett található, így a nedvesség kérdése meglehetősen jól kezelhető – egy fal kivételével, ahol a mi házunk és a szomszédos ház között egy szűk sikátor húzódik, és ott a terep fokozatosan magasabb lesz, részben a történeti tetőjavítások miatt, amikor nyilván a felesleges anyagot a házak közötti résbe dobták. Meglehetősen nagy átépítést végzünk, és nem akarok semmit a véletlenre bízni. Az első szakaszban eddig az alábbiak szerint jártunk el: a belső padlókat feltárták, vasalt keverékbeton alapot öntöttek, két injektálási sort készítettünk a belső oldalról, mintegy 5 cm-re egymás fölött, váltakozva, ahogy ezt vegyes kőművesmunkához ajánlják. A képeken látható dugók még a külső oldalról történő fúrásból származó sarkok biztosítása. Ezt követően bitumenes szalagokat forrasztottak fel az alapbetonra teljes felületen, majd az Ön bitumenes vakolóanyagával feldolgozták az injektálási vonalak fölé. Ezt követte a hőszigeteléssel. Majd egy anhydriteméntréteg padlófűtéssel. Úgy tűnik, hogy minden kitűnően működik.

Most a ház másik részéhez érkeztünk, ahol a belső padlók már a terep szintje alá merülnek, és ezért szükségszerű a függőleges vízszigeteléssel párhuzamosan a külső oldalon is foglalkozni. Valószínűleg meg fogjuk bízni ezt egy cégnek, ha találunk közeli megbízható vállalatot, de szívesen ismerném az Ön véleményét az ellenőrzéshez…

A sikátorban lévő fal hossza körülbelül 40 méter. A terep fokozatosan magasabb lesz, és a ház közepén túl egy kicsit ismét alacsonyabbá válik. Mivel a hátsó rész után nincs hely a víz elvezetésére, az egészet átalakítanám úgy, hogy a lejtés a hátsó részről az elülső rész felé irányuljon, ahol körülbelül 10 méterrel a ház előtt egy meglehetősen nagy mélyedés található – egy régi tómedence –, ahova lehet engedni a vizet. Az Ön tanácsadó portálja és egyéb források alapján az alábbiak szerint járnék el:

1) A terep kitakarítása lejtésben hátuljától előrefelé. 1%-os lejtés mellett a magasságot meglehetősen probléma nélküli lenne, de a fal hátsó része így is a terep szintje alatt marad.
2) Az alapozások mellett egészen az alapozási síkig kiásás, a fal tisztítása a lehetőségekhez mérten föld és egyéb szennyeződésektől.
3) A fal és az alapozás simítása. Egyrészt egy univerzális habarcs „magára vesz”, esetleg téglahulladékokkal stb., de inkább attól tartok, hogy annyi szabálytalan és kiálló kő lesz, hogy támaszfalazást kell készíteni és híg betonnal kitölteni.
4) Vízszigeteléshöz jutás, legalább körülbelül 30 cm-rel a terep szintje fölött, akár szalagokkal, akár bitumennel – ez valószínűleg a munka során derül ki…
5) XPS hőszigetelés az alapozásokhoz, illetve a szokli részéhez is, legalább a terep szintje felett egy kicsit.
6) Noplis fólia, a dudorok a faltól, csak védelemként, majd a kitakarított részt agyagos talajjal visszatölteni.
7) A házak közötti sikátor közepére betoncsatornákat helyezni, és a csatorna és a falak közé betonzást végezni lejtéssel a háztól a csatornák felé.

Természetesen szinkronizálni kell a munkákat, hogy a belső oldalról történő injektáláskor ne kerüljön sor a külső oldal függőleges szigetelésének sérülésére…

Most pedig azok a pontok, amelyekben nem vagyok biztos:

1) Szükséges-e az alapozási síkig kiásni? Nem lenne-e elég például 20-30 cm-rel az alapbetonszint alatt ásni, és így az vízszintes szigetelő eltakarítás alatt is? És még egy alkérdés: statikai szempontból biztonságos-e az alapozásokat így feltárni az alapozási síkig nagyobb szakaszokon?
2) Van-e értelme az XPS-t hőszigeteléstől használni, ha az egész ház nincs szigetelve? Ha az épületet egyáltalán szigetelik majd, az biztosan nem a közeljövőben, és jelenleg egyáltalán nem vagyok meggyőződve az öreg ház poliésztirollal való burkolásának előnyeiről. A szokli részeinek szigetelésével egy félreértelmezetten rendetlen részlet jönne létre, valamilyen fémcsatornával lezárva, de ha az bármiféle hasznot hozna, el lehetne fogadni.
3) Az alapozás pata alatt drénázs készítése? Inkább a drénázs nélküli változat felé hajlok. Aggódom, hogy a magasabb talajvíz, a szomszédos háznál hiányzó esőcsatornák stb. miatt a drénázzsal véletlen vizet nem hozunk az alapozásokhoz. Úgy gondolom, ha az eredeti agyagos talajt használnák a kitöltéshez, az magában meglehetősen nem engedne vizet az épülethez, a lejtésvárosítással kombinálva elegendőnek kellene lennie.
4) KG-csövet helyezni a kitakarított részen az esőcsatornákból eredő víz elvezetésére, vagy az esőcsatornákból a vizet felszíni csatornákkal vezetni?

Előre is köszönöm az idejét. Megértem, hogy nem lehet egyértelműen tanácsot adni „az asztal mellett”, pontos helyi ismeretek nélkül, de még így is, az Ön tapasztalatai alapján biztosan tud segíteni.

Üdvözlettel:
J.Vrba

Jó napot Schwarzi úr,

szeretném segítségét kérni és egy kérdésem van a kréminjektálás lehetséges végrehajtásával kapcsolatban. Vettem egy házat a 70-es évekből, az előző tulajdonosok 2 évvel ezelőtt teljes körűen felújították, beleértve a pincét is. Azonban 2 év után látható, hogy az új vakolatokon nedvesség mutatkozik, és penészesedés is van (a fotó szerint nedvszívó – valószínűleg az alapozási csíkoknál származik, ahol nem készült szigetelés). A ház enyhén lejtős helyen situada, és a legnagyobb probléma az északi falban van, amely a lejtőben helyezkedik el és hideg. Az előző tulajdonosok külső dréncsatornát építettek a pince alapjáig, valamint noprén lemezeket és kavicsos feltöltést (sajnos bitumenes szigetelés nélkül). A pince kerületi falának alapozása 60 cm-es kő (lásd fotó), de nem tudom, milyen kőről van szó – opalitusz és homokkő szerintem nem. Az én kérdésem az, hogy végrehajthatom-e a pince belső oldaláról a kőalapzat kerületi falán és a padló melletti belső falszerkezeteken kréminjektálást, ha már elkészült a külső dréntervezés? Vagy milyen eljárást választana inkább?

Előre is köszönöm szépen az esetleges választ.

Üdvözlettel
Martin K…
Havlíčkův Brod

Jó napot,

szeretném tanácsot kérni egy régebbi családi ház folyosójának utólagos szigeteléséről. A ház részben kőből, részben téglából épített. Jelenleg egy később hozzáépített téglából készült folyosó okoz gondot. Sajnos a külső fal közelében van egy kút is. A házat magam renoválom, és most került sorra a problémás folyosó. A külső fal ebben az időszakban jelentősen vizes lett, egészen a derék magasságáig. A régebbi házakban az szigetelés, mint tudjuk, szinte nulla, ezért azt feltételezem, hogy ebben a folyosóban sem lesz számottevő szigetelés. A folyosó körülbelül 6×2 m, a külső falban egy nagy üvegezett ablak van (a fény miatt), valamint a főbejárat és egy mellékbejárat. Majdnem téli kerti jellegű. Szeretném tanácsot kérni, hogyan lehet ezt a folyosót a legjobban és leghatékonyabban szigetelni. Sajnos néhány helyen már látható, hogy még a tető alatt a sarokba is beszivárog a nedvesség – azt hiszem, ez a folyosóban lévő nedvesség okozta pára kondenzációjának eredménye a mennyezeten.

Már elolvastam itt néhány dolgot, de mégis szeretnék további tanácsot kapni.
Az én tervezett eljárásomaz alábbi:
Az elkövetkezendő hónapokban injektálni szeretném az AquaStop Cream készítménnyel mind a külső, mind a belső falakat ebben a folyosóban. A padló betonból készült, ezért jó lenne aszfaltcsíkokat rá ragasztani a padló szigetelésének kialakítására, és ezt az szigetelést az injektált részhez csatlakoztatni.
A jövő év tavaszán pedig szándékozom a külső falat felásni és körülötte egy drénrendszert kialakítani.

Szeretném megkérdezni, hogyan kell az ajtók körül végezni a szigetelést? Az ajtókeretét meg kell alásni, és aszfaltcsíkot beilleszteni szigetelésként, vagy másképpen kell eljárni? Ahogy említettem, a kút fele a külső fal alatt van sülyesztve, hogyan lehet ezt szigetelni vagy milyen tanácsokat tudnának adni ebben a problémában? A kút fedele körülbelül 50 cm-rel a padló szintje alatt van.
Sajnos nem tudom fotódokumentációt csatolni a jobb értékeléshez.

Köszönöm minden tanácsot és javaslatot.

Jó napot,

körülbelül két éve restauráltam egy 100 éves házat.

Kb. 30 cm-re leásták a padlókat, betonoztak, rá lett téve az ipa. Ezt felhúztam a kádba az eredeti vízszintes szigetelés fölé, és egy sorral több tégláhez az Ön injektázsát használtam biztonság miatt. Az ipa nem húzódik fel az injektázs fölé.

Úgy tűnik, hogy tökéletesen működik. Nem látok a felszivárgó páratartalomra utaló jeleket. Külső oldalról is végeztem egy szondázást, és látható, hogy a páratartalom az eredeti szigetelésben is marad.

De van egy másik problémám, amit megoldok. Mindenhol padlófűtésünk van – szerkezet: beton, ipa, 14 cm polisztirol, padlóburkolat cemflow-val öntöve, végül a végleges padlóburkolat. A ház még nincsen hőszigetelve. A falak téglaből vannak, az alapok mélysége még nem ismert pontosan.

Azzal küszködünk, hogy valahogy (az én elméletem szerint) bizonyos időjárási viszonyok között termikus hidak keletkeznek a fal (ipa) és a padlószerkezet között, különösen az északi oldalon. Időnként nehéz levegő érezhető, és olyan, mintha egy építkezésre mennél be, ahol egy pár napja megfestett friss vakolat van. Ez nem penészesség vagy elkupakodott szag.

Az én feltételezésem az, hogy szükséges az alapok hőszigetelése, és itt jut eszembe a kérdésem önökhöz. Nem tudom, jó ötlet-e valamilyen vízhabitási szigeteléssel letakarni az alapokat. Például az Ön rendszerével. Az új házaknál ez standard, de attól félek, hogy a víz fentről nyomódik. Azonban ha ezt nem tennék meg, és csak polisztirol alapszigeteléső anyagot használnék, az sem enged át vizet. Tehát elméletileg ugyanaz lenne, és a vízhabitási szigetelés nem lenne kontraproduktív.

Előre is köszönöm a tanácsot.

Üdvözlettel

Joska

Jó napot.

Elnézést kérek, hogy ily módon keresem meg Önöket, de sajnos nem sikerült képet feltöltönöm az online űrlapon. De ha szeretné és lehetőség van rá, akkor hozzájárulásom adok kérdésem tanácsadó fórumára való feltöltéséhez.

Az AquaStop Cream termékkel végzett falinjektálás után a ház körül drénezést is szeretnék kialakítani. A ház egy község központjában található, és a község egyik legalacsonyabb pontján helyezkedik el. A ház részlegesen pincés, és ez csupán egy sarkos helyiség alatt van. A pince két obvojfalból kettő így egyben a ház külső falai, a maradék kettő a ház közepe alatt található. Az Önnel folytatott korábbi konzultáció alapján a pincefal injektálása csak közvetlenül a pincetető alatt történt meg, és a pince „nedves” állapotában maradt, mivel már több évtizede ebben az állapotban van, a falazat továbbra is kitűnő állapotban, és a pince megőrzi helyes tulajdonságait, valamint az fölötte lévő helyiségek megfelelően vannak szigetelve a páratartalom ellen. Azonban van néhány kérdésem a ház drénezésének megépítéséhez.

Egyrészt: Mi a különbség a talajra kitárt alapok függőleges vízszigetelésekor a bitumenes ereszcsalád (esetleg 2 réteg) felhelyezésében, illetve a bitumen használatában, és milyen típusú és átmérőjű csövet válasszak (biztonsági okokból 125 mm átmérőjű csövet tervezek)? Megéri a fekete, erősebb és jobban perforált ACO flex cső?

Másrészt: Szükséges-e minden sarokra revíziós aknát helyezni? Mert vannak a kínálatban dréncsövek csatlakozó sarkokra is. Elég-e, ha a legalacsonyabb pontban egy revíziós akna kerül elhelyezésre, és a ház körvonala 16×11 méter, az északi saroknál körülbelül 2-3 méterrel keletre egy revíziós aknát helyezek el, és ezt egy szippantóba vezessem, amelyből az esővíz és drénvíz-gyűjtő lesz?

Harmadszor: Szükséges-e a pince területén a drénezést egészen a pincealap alsó határáig levezetni? Vagy működni fog a drénezés akkor is, ha a ház többi részével megegyező mélységben helyezem el, ami körülbelül 20 cm a pince padlója feletti határnál? Nem tudom ugyanis, hogyan boldogulnék az ilyen mélyre vezetett drénezés kiásásával, hacsak nem vezetem azt a pincén belül egy szippantóba, ahonnan egy szivattyú szivattyúzza ki a vizet. Ez a szippantó a pincébe beszűrmlő alsó vizek rendszeres szivattyúzására szolgál (az mennyisége az aktuális talajvíz-szint magasságától függ). Ezenkívül csak egy falazat teljes függőleges vízszigeteléséről és drénezéséről, valamint a másik fal részéről lesz szó, mivel itt egy pincébe vezető külső lépcsősor található, amelyet szeretnék megtartani, de szükség esetén lebontható és újra építhető lenne (ha van valamilyen tanácsotok ezen lépcsők építésére és különösen szigetelésére, nagyon hálás lennék). Lehetséges-e a pincében két drénezés egymás fölött, az egyik a pince alsó keretének szintjén, a másik a ház többi részének szintjén, hogy így minimalizálhassam az alsó dréncsőbe a szippantóba jutó víz mennyiségét.

És az utolsó kérdés: Szükséges-e a drénezés alatt betonozni és úgynevezett rigolt készíteni, amelyre azután a drén kerül, és milyen vastagságú és szélességű legyen ez az aláépítés?

Előre is nagyon köszönöm.

Üdvözlettel

Komárek Simon

Jó napot kívánok, kérem titeket, mert problémám van a ház nedvessége miatt. Van egy ugyanolyan házam, mint ahogy az alábbi képen látható. Ez a kép az ön weboldaláról származik. Kérem benneteket, az 1-es helyiségben (pince) mindig van víz, akár 10-20 cm-re a padlótól. A 2-es és 3-as helyiségekben lakunk. Télen, amikor fűtünk, nedvesség van a 2-es és 3-as szobákban, és egyszerűen az egész felső emeletemen a páratartalom-mérőn 80% és még több is. Egyáltalán nem tudom, mit csináljak, mert fent (2-es és 3-as helyiség) már teljes felújítást végeztem, beleértve az vakolatokat, padlókat, sanitárét, csempéket és járólapokat. Nos, fent egyszerűen mindent teljesen felújítottam. Most azt szeretném, ha az ön készítménnyel injektálnám. Lehet-e ezt úgy csinálni, hogy ne rontsam meg a belső vakolatokat? Egyszerűen kívülről fúrnék furatokat (a fúrást cca 4 cm-re a fal végétől befejezném). Egyszerűen nem akarném megsérteni a vakolatokat belül. Ez lehetséges? Lehet-e ezt úgy végezni, hogy ne rontsam meg a belső vakolatokat?

Köszönöm szépen a válaszotokat. Sopok

Jó napot, lehetséges-e az Ön termékét elveszett zsaluzatra betonozott falakra alkalmazni.
A fal mögött talajt hordtak be, amely mellett nopos fóliát és dréncső mellett kavicsot is használtak, és ezek ellenére az utóbbi esőzésekben az alapozás megnyirkosodik. Lásd a fotót.

Köszönöm szépen.

Jó napot,

szeretnénk az Aquastop krémmel injektálni az otthonunkat. A legtöbb fal téglából áll, ezért ott nem látok nagy problémát, de az egyik legrosszabb állapotú fal (80 cm széles) kőből van. Már olvastam itt tanácsokat a kétsorú injektálásról 80 mm-es lépcsőkkel, de csak meg szeretnék bizonyosodni, hogy ez az eset is így értelmezhető.
A véséseket az eredeti színes vakolattal borított oldal felól szeretnénk végezni (azt majd úgyis lebontjuk), a kalapáccsal készült fotó a fal másik oldala.
Azt is szeretném megtudni, hogy ajánlana-e mélyebb alapozást és drenázst (a fotón már részben felkészített alapozás látható az eredeti betonból).

Köszönöm a válaszát,
Juřicová

Jó napot,
nagyjából tíz évvel ezelőtt drénázst csináltam az RD körül, sajnos nem végeztem el a lábazat függőleges szigetelését, csak egy nopos fóliát használtam és törtököveket szórtam rá. Ennek ellenére nagyban segített. Most szeretnék az Ön módszerét használni a kőzetfalak nedvesség elleni kezelésére, ezért azt szeretném kérdezni, hogy ez nem lesz-e felesleges munka. A házról: a ház az 1970-es években épült. Teljesen pincézett, szerintem a rétegzés a következő: alapcsík kb. 45 cm, majd 15 cm kivitelezésű tégla, és belülről a maradék beton. Ez a terepszintig tart, majd ismét tégla következik, kb. 30 cm, és gránitszokli. Az alaptest alsó részétől a terepszintig nopos fólia van, és körülötte törtőköveket szórtam. A kőzetfal szanálást kb. 5 cm-rel a padlósor felett vagy az első téglaspárnánál szeretném elvégezni. A padlók betonból készültek alkizi adalékkal, és szinterezett csempét raktak le.

Köszönettel Klein

Jó napot. Van egy körülbelül 50 éves házunk, amit 15 éve vásárolunk meg. Teljesen alépítményes, a pinceszint padlója körülbelül 150 cm alatt van a terep szintjéhez képest. A pinceszint padlói csempézett és 10 cm-es sáv van körül. Az eredeti vízszintes és függőleges szigetelések az eredeti állapotban vannak. A kezeletlen falak (belső falak is) a padló fölött megemelkedett páratartalomot mutatnak, körülbelül 70%-ot, és klasszikusan többé-kevésbé leromlott vakolatot a padlótól 20-40 cm-es magasságig. Két szobában már kezeltem szanálóvakolattal belülről 120 cm magasságig, és részben segített. Nem sikerült megakadályozni a páratartalom behatolását, de hagytam, hogy a vakolat „lélegezzen” és a degradáció nem halad. A probléma azonban a nagy záporok idején jelentkezik. Amint az ereszcsatornák nem tudják elvezetni a vizet, és az átcsorduljon, az a ház alapjaihoz beszívódik. Az egyik szobában, ahol szanálóvakolat van, néhány óra alatt víz jelenik meg a padlón, anélkül, hogy nyilvánvaló lenne, hogy honnan, mert a kövezet nem néz ki különösebben nedvesnek. Szerintem az alapok vízszintes szigetelése elégtelen vagy nem működik. A víz a padló szintjén át nyomódik be a csempespárkányzatok összes lehetséges tömítetlen résén. Csak remélem, hogy nem a padló vízszintes szigetelése a hibás. Ezért fontolgatom, hogy a padló szintjén, vagyis a padló felett 10 cm-ben a perem párkányzatok szintjén az Ön géljével szeretném végrehajtani az obvodowych és belső falak szigetelését. Az obvodowych falak vastagsága valószínűleg 45 cm, lehet vegyes, téglák és kő. Hogyan kellene a legmegfelelőbben eljárni?

Jó napot,

Fontolóra veszem az interneten talált ajánlatát a falak alsóvíz elleni szigetelésére, és hogy jobban tudjak dönteni, néhány kérdésem lenne.

Van egy régebbi felújított házam, azonban az alsóvíz elleni szigetelés valószínűleg nem működik. A ház téglalap alakú, egy enyhén lejtős dombra építve, és az egyik szoba alatt pince található (a pinceszint körülbelül 1 méterrel a terep alatt van). Nagyobb esőzések alatt a pincébe szivárog az alsóvíz, amely az esőzések után elfolyik.

Tanácsot szeretnék kapni a fúrási vonal vezetéséről: belül a padló vonal mentén menjek, vagy kívül a terep szerint?

Ha további információkra, fényképekre lenne szükség, kérem írjon.

Köszönöm szépen az információkért.

Ing. Milan Krig

Jó napot, egy kőfalazatú pince utólagos szigetelésével kapcsolatos kérdésem van. A fal a terepszintbe ~130 cm mélyen van ágyazva, hossza ~20 m. A fal alján, a padlótól ~40 cm-re nedvesség és penész szívódik fel, annak ellenére, hogy kívülről kialakított volt a drénrendszer és műanyag nopalapon elhelyezett fólia, ezért azt szeretném kérdezni, hogy segítene-e e falnak a teljes felületi injektálása vagy valami más megoldás; a pincét műhelynek használjuk (fűtött). Milyen lenne ebben az esetben az injektálás becsült költsége?
Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: David …

Szeretnék tanácsot kérni egy idősebb családi ház alsó részének talajnedvesség elleni szigetelésével kapcsolatban. A ház lejtőn található. Az építkezés kerületének egy részét körülbelül 10 cm-rel az eredeti vízszintes hidroszigetelés alá ásattam ki, eltávolítottam az eredeti függőleges hidroszigetelés tégla borítását, amely teljesen leromlott. Az ömlesztést megtisztítottam és impregnáltam, majd 100 mm polisztirénnel szigeteltem, mivel a ház az egész módon így van hőszigetelve. A polisztirol lemezeket körülbelül 30 cm-rel az ásás fenntartása felett fejeztem be, hogy biztosítsam az esetleges nedvesség szellőztetését. Ezt követően elpusztított bednézést építettem (max magasság 175 cm), hogy a szigetelt ház fala és a bednézés között 10 cm-es légréssel jöjjön létre. Most azt tervezem, hogy a bednézést betonnal kitöltöm, és mivel víz szűrődhet át a bednézésen (kisebb felhalmozódás a ház és a bednézés közötti fugában), úgy tűnik, hogy az elpusztított bednézés és a feltöltési talaj közötti kapcsolódást a háztól távolabbi oldalon szigetelni kell. Lehetőség van a bednézés külső oldalán annak talpánál klasszikus drénezést létesíteni dréncsővel és kavicsos betöltéssel, valamint geotextília védelemmel. A kiásás talpától felfelé hátralévő 120 cm-t talajjal töltöm fel, és lejtővel a háztól távolabbra vezetném.

Köszönöm az összes megjegyzést a fent leírt helyzettel kapcsolatban.

Péter Holubec