Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot, Beneš úr,

Az utólagos vízszintes hidroizoláció ezekben a régi házakban, akár kémiai, akár mechanikai módszerrel, közös gyakorlat. Az Ön kőépülete bizonyosan nincs alapozva alaplemezre, de az obszerv- és belső teherhordó falak természetesen bizonyos mélységben a terepszint alatt alapozottak, így valamilyen értelemben az épületnek alapjai vannak, bár valószínűleg nem mélyen, és biztosan betonalap-sávok nélkül. Ha aggódik a statikai sérülés miatt, mindig érdemes egy statikussal konzultálni, nem csak a kréminjektálás miatt – ez az összes módszer közül a legkevésbé invazív –, hanem bármilyen más tervezett építési munkáról, és különösen az alapvető terhelés- és elrendezésváltozásokról, mint az felépítmény, beépítés, a felszín feletti szintek felhasználásának változása stb. Erre azonban a projektterv biztosan kitérne. Ha ez nincs így, és az épület nem mély alapozás ellenére sem mutat statikai hibákat, nincs ok félni az utólagos hidroizoláció létrehozásától az alapok felett, még jobb pedig a belső padlók szintjén. A „kőépület” elnevezés is nagyon általános – nem ugyanaz a kő, mint a kő, stb. Az AquaStop Cream System esetén azonban egy fontos és előnyös szabály/tulajdonság mindig érvényes marad: ahol a nedvesség kapillárison felszívódik, és ezeket a helyeket a megfelelő térfogatú injektálási töltésű fúrások keresztezik, az építőanyag tulajdonságaihoz képest, vonatárő vízzáró hidrofób akadály képződik. Saját terminus technicus-ommal: ahol a nedvesség felszívódik, ott az aktív anyagok fokozatosan beszívódnak is, és így az építőanyagok porozitásában egy víztaszító és víztartó akadályt hoznak létre. De térjünk most az gyakorlati eljárásra. Kőfalazat esetén két injektálási vonalat ajánlanék, az úgynevezett kétsor krémfalazat-injektálást. Az első injektálási vonalat a padlószint nullához a lehető legközelebb végezze, és a második injektálási vonalat 40–50 mm-rel az alsó vonal felett. A második sor furataira az alsó sor furatainak középtengelytávolsága közé kerülnek – az úgynevezett „cikk-cakk” kivitelezés. Az egyes furatok tengelyirányú távolsága maximum 100 mm, a furatok átmérője 14 mm, a sorok közötti távolság maximum 50 mm, és a furatok mélysége a fal teljes vastagságára, maximum 40 mm-es csökkentéssel, mint az adott falvastagság. Ezzel az eljárással nagy a valószínűsége, hogy egy egybefüggő hidrofób akadály képződik a fal teljes vastagságában és az injektálás teljes hosszában. A kőfalazat furatait se döntse meg a függőleges síktól – vízszintesen fúrjon.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz

Jó napot kívánok,
szeretnék információt kapni arról, hogy technikai szempontból megvalósítható-e a kapilláris nedvesség elleni szigetelés injektálási módszerrel olyan háznál, amely gránitköves falazatból készült. Ez a kőfalazat nem rendelkezik folyamatos falazati fugával és vastagsága 60-75 cm között van. Az obby helyiségekben a belső oldalon 15 cm vastagságú téglafalazat találkozik. A ház nem rendelkezik pincével. A külső oldalon a ház körülbelül 3 cm vastagságú mészkőcementvakolattal van befedve. Amikor a ház külső oldaláról megpróbáltam lyukakat fúrni dübelhöz, akkor ezt még a professzionális kőfúrók használata ellenére sem sikerült megvalósítanom.
Előre is köszönöm a válaszát és szép napot kívánok
Zdeněk Malý

Jó napot,

teljesen értem a kérdését és gondolatmenetét. Mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy mindig előnyösebb és megbízhatóbb a terepszint alatti külső falakat kívülről szigetelni, ami az építéskor természetes, vagy utólagosan, tehát kiásással és új függőleges vízszigetelés létrehozásával. Ez szerintem világos. Az Ön esetében az építéskor valószínűleg ezek a vízszigetelési munkák megtörténtek, de megállapított élettartamuk után funkcióját elvesztették. Ahogyan írja, a ház alapjai mellett fekvő föld kiásása nem lehetséges, ezért olyan megoldást keres, hogy a falakat a talajnedvesség hatása ellen a belső oldalról, azaz a helyiségből védje. Pontosabban fogalmazva – ezeknek a falaknak a felületeit a nedvesedéstől óvja meg. Itt egy alapvető feltételre kell rámutatni. Ha a pincetermekbe nem hatol nyomásvíz, még szélsőséges csapadékhozamok alatt sem, akkor valójában „csak” a talajnedvesség behatolása ellen „küzd”. Ezekben az esetekben a külső falakat felületesen izolálhatja az AquaStop Cream rendszerrel történő kréminjektálással, vagy az AquaStop Bitumen 2K vízszigetelő kaparókkal kombinálva, valamint injektálási peremzáródékokkal, ahogyan azt a felületi injektálásnál végzik. Arra kérdez, hogy mi az alapvető különbség e két eljárás között. Nem megyek bele hosszabb értekezésekbe és elemzésekbe, csak egy alapvető dologra térek ki. Felületi injektálás során egy víztaszító korlát keletkezik a falazat egy bizonyos mélységében, a végzett fúrásmélység szerint, vagyis annak szerkezetében, beleértve a felületet is. A falazat megtartja diffúziós paramétereit, azonban a szanálóvakolat nem áll közvetlen kapcsolatban az alapvető folyékony nedvességgel.

A felületi kréminjektálás kombinációjában, technológiai eljárásunk szerint, az ezt követő szanálóvakolattal történő felület borításával, valamint az AquaSalt Stop alapozóanyag támogatásával a hosszú távú eredmény garantált. A falazat belső oldalán történő hidroizolációs húzás vagy beépítéskor a falazat nedvessége az új vakolatról is el lesz választva, ám már valóban légmentesen, ebben az esetben sem szükséges szanálóvakolat, sem az AquaSalt Stop védőbevonat. A második variáns esetében annál fontosabb, hogy különösen terepszint magasságában a falazat kémiai vagy mechanikus alámetszése történjen a falazat teljes vastagságán, hogy a falazatban lévő nedvesség ne tudjon magasabb szintekre tolódni. Hiszem, hogy nincs ok erre többet írni. Tehát összefoglalva, mindkét variáns teljes mértékben funkcionális, de egy feltétellel – nevezetesen, hogy a külső oldalról, azaz a negatív oldalról ne hatjon nyomásvíz, ahogyan már erre az válasz elején utaltam. Ha ezt egy adott építkezésnél történelmileg ellenőrizte, akkor választhat az egyik vagy másik variáns közül, amelyikben nagyobb bizalma van. Terepszint alatti nyomásvíz időszakos hatásánál az aláépítés szerkezetére egyik variáns sem lesz megbízható, és a szerkezetet a terepszint alatti külső oldalról kell szigetelni. Ezért általános, és teljesen helyes ajánlás, hogy a terepszint alatti függőleges szerkezetekhez a vízszigetelést külső oldalról kell építeni, amikor a víz esetleges nyomása a szigetelést az alaphoz nyomja, és nem szakítja le. Van egy injektálási módszer, amely az akadályozottan hozzáférhető helyeket kitöltés nélkül oldja meg, ez a gélhatású hátoldali injektálás. Erről többet talál itt: https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/gelova-injektaz/

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz