Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot kívánok.
Nyilvánvalóan a kérdése a talaj feletti obvodó falazat injektálására irányul. A talaj feletti obvodó falazatnál az alkalmazáshoz szükséges hőmérsékleti feltételek semmilyen módon nem változnak, függetlenül attól, hogy a falazat fúrása a belső vagy a külső oldalról történik-e.

A talaj feletti obvodó falazatban végzett kréminjektálás a szigetelt homlokzat esetén természetesen eltérő hőmérsékleti határokkal rendelkezik az alkalmazáshoz stb. Valószínűleg nem is kérdezett rá a talaj alatti falazat/pincék injektálására, ahol a falazat hőmérséklete viszonylag kis hőingadozásokkal változik az év során, és az 1. szinten pl. a belső válaszfalak esetén, ahol a téli időszakban a helyiségek fűtöttek lehetnek. Ezekben az esetekben valóban nincs mit magyarázni és miért kellene aggódni.

Lehetséges, hogy a válaszom Önnek és az egyéb olvasóknak is meglehetően meglepő lesz.

A fagypontot elérő hőmérsékletek a falazat befagyását okozhatják, amely bizonyos mértékben ronthatja az injektálás eredményét. Az AquaStop Cream injektálóanyag azonban nem olyan érzékeny a fagyási rongálódásra, mint azt általában feltételezik. Abban a pillanatban, amikor a külső hőmérséklet 0 °C alá, a fagypont alá csökken, a víz halmazállapota folyósból szilárdba kezd változni, és ezáltal mechanikai tulajdonságai is megváltoznak. Ez azonban csak a H2O-ra vonatkozik. A szilán és sziloxán alapú injektálóanyag emulziójánál, azaz az AquaStop Cream krém esetében a fagypont, vagyis a dermedéspont csak –17 °C-tól kezdődik, ami természetesen jelentős különbség. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az injektálás kedvező hőmérséklete nem a külső levegő hőmérsékletétől, hanem a falazat hőmérsékletétől függ, ami jelentős különbséget mutathat. Ennek ellenére a gyakorlatban a külső levegő hőmérsékletét kell figyelembe vennünk, mivel az előbb vagy utóbb befolyásolja a falazat hőmérsékletét. A probléma azonban másutt van. Még ha az injektálóanyag is olyan falazaton helyezkedne el, melynek hőmérséklete a H2O dermedéspontja alatt van, az emulzió rongálódása nem következik be. Ezt az állítást dokumentált és saját, sok éve végzett hároméves vizsgálattal támasztom alá. Három évi kitettség után az injektálóanyagot igen alacsony és magas hőmérsékletre egyaránt, mind falazati, mind laboratóriumi teszteket végeztem, és az eredmény érdekes, sőt meglepő volt. Az AquaStop Cream injektálóanyag tulajdonságai egyáltalán nem változtak meg, és a vizsgált minta megőrizte hatékonyságát. A gyártó cég törvényi képviselőjeként a kérdésében a termék műszaki adatlapjára kellene utalnunk, ahol minden a hatályos normáknak, előírásoknak és a termékcertifikáció megadásához szükséges rendeleteknek megfelelően szerepel. Az általam működtetett tanácsadó szolgálat azonban elsősorban gyakorlati tanácsadásra szolgál, ezért gyakorlati szinten válaszolok Önnek, amely azonban nem mond ellent a dokumentációnak, bár egyes megfogalmazások látszólag eltérőek. Magasabb páratartalom esetén a falazat hővezetési képessége nő, és így nagyobbak a hőveszteségek is, ami a külső hőmérséklet csökkenésekor a falazaton belüli hőmérséklet gyorsabb csökkenéséhez vezet, de fordítva is. Ez általánosan ismert. A külső hőmérséklet tartós és nagyobb mértékű csökkenése során a talaj feletti obvodó falazat fokozatosan befagy. Az itt található víz/páratartalom (különösen a falazat külső oldaláról) szilárd halmazállapotba kezd változni. A falazatban lévő páratartalom, azaz a pórokban és kapillárisokban lévő páratartalom jégkristályokká kezd változni. Ez a szilárd halmazállapot gátat szab az injektálóanyag által már elvégzett kitöltésben lévő aktív anyagok szétterjedésének. A falazat befagyása fokozatosan megy végbe, és több tényező befolyásolja, de azt hiszem, nem szükséges részletezni, melyek és miért. Tehát készítsünk egy modellpéldát a magyarázathoz. Az injektálást az obvodó falazatban végezzük, függetlenül attól, hogy a fúrások a talaj feletti obvodó falazat külső vagy belső oldaláról történtek-e, de olyan időben, amikor a falazat befagyása még nem kezdődött el. Az azonban, hogy a falazatban a kapilláris nedvesség felszívódásának megakadályozása a hidrofób bevonatból ered, viszonylag lassan, hetekben mérve desenvolódik. Ez a megbízható folyamat azonban a téli időszakban cseles. Nem az injektálás időpontjában mért hőmérsékletekből kell kiindulni, hanem azokkal a hőmérsékletekkel kell számolnunk, amelyek a téli időszakban drasztikusan megváltozhatnak az újonnan kialakuló nedvességgátló réteg során, amely, mint az előző mondatokban említettem, heteken belül alakul ki. Ha az aktív anyagok szétterjedése még nem fejeződött be, és a falazat ebben a fázisban befagyna, az aktív anyagok szétterjedése olyan mélységben állhat meg, amely már befagyott, természetesen újra az adott páratartalom százalékos arányától, a fagypont alatti hőmérséklet csökkenésétől, ennek időtartamától, a falazat fajtájától stb. függően. Az injektálóanyag terjedése a furaton keresztül azonban nem áll meg. Az injektálóanyag emulzió a befagyatlan mélységben fog terjedni egészen a végső folyamatáig. A falazat ugyanis nagyon valószínűleg nem fagy be teljes vastagságában, és különösen nem azonnal. Mi tehát a fokozatos befagyás következménye? A nem befagyott falazat-vastagság mélységében a rétegek intenzívebbek lesznek, de a befagyott falazat mélységében természetesen nem alakul ki réteg. A falazat pórjaiban és kapillárisaiban lévő jégkristályok akadályt képeznek az aktív anyagok szétterjedéséhez. De egy nap majd ezek megolvadnak, és a falazat engedékeny lesz a kapilláris nedvesség felszívódásához, és ezáltal az AquaStop Cream injektálóanyagban lévő aktív anyagok terjedéséhez is. A furatok azonban közben már üresek lehetnek, mivel, amint fentebb leírtam, az injektálóanyag közben a még nem befagyott és magasabb hőmérsékletű falazat-vastagságba fog beszivárogni. Ezt a magyarázatot azért írtam, hogy ezt a kérdést minden összefüggésében értelmezzük. Ha az Ön esetében biztosnak, vagy inkább hitének van alapja arra, hogy a falazat körülbelül 3 héten belül az injektálás befejezése után nem kezd el befagyni, akkor minden jól alakul majd. De vajon bízhatunk-e ilyen hosszú időtávú időjárás-előrejelzésben a téli hónapok alatt? Azt hiszem, minden információt megadtam Önnek az injektálás megkezdésétől való döntéshez a talaj feletti falazatban a téli hónapok alatt. Most azonban október vége van, és a legalább 600 m tengerszint feletti magasságba még messze nem kezdődik meg a kockázatos időszak, ami gyakorlatilag a november hónapra is igaz. De azt, hogy hol van a hőmérséklet-csökkenés kockázatának határa, a kivitelezőnek kell eldöntenie. Ez nem a manőverezésem, hanem olyan tények, amelyeket például nem lehet a műszaki lapokba beépíteni. Ezért ezekben a dokumentumokban szigorúan meghatározott hőmérsékletek és egyéb feltételek vannak az alkalmazáshoz, valamint ajánlott hőmérsékletek a tároláshoz is, hogy az ügyfél egyértelműek legyenek az információk és keretek, amelyeket követni kell.

De ezek az értékek a gyakorlatban mindig ilyen abszolútak? Hol van a valós kockázat határa, és ezáltal még a helyes döntés a kivitelezőtől? Valószínűleg tényleg a műszaki lapon, beleértve az életünkről szóló műszaki leírást. De azt gondolom, hogy ez a válasz segíthet bizonyos esetekben „megnyugodni”, vagy éppen ellenkezőleg, ezt a kérdést nagyobb körültekintéssel kezelni. Két általános szabály:

1/A fagypont alatti rövid ideig tartó hőmérséklet-csökkenés általában nem okoz falazat-befagyást. Példa: az éjszaka során a hőmérséklet –3 °C-ra csökken (általában néhány órára), és a nap folyamán a hőmérséklet +8 °C-ra emelkedik. Ez az ingadozás nem okoz falazat-befagyást.

2/Azonban minél jobban haladunk a téli hónapok felé, a fent említett kockázatok nőnek.

Végezetül, bár nem szívesen, meg kell állapítanom, hogy az injektálást kedvezőtlen hőmérsékleti körülmények között végezte el, ezért mindent megteszek, hogy az aktív anyagok szétterjedése nagyon alacsony hőmérsékleten ne rontódjon jelentősen.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz – a cég vezetője
TRUMF sanace s.r.o.
Mobil: +420 603 589 130