Jó napot.
Elnézést kérek, hogy ily módon keresem meg Önöket, de sajnos nem sikerült képet feltöltönöm az online űrlapon. De ha szeretné és lehetőség van rá, akkor hozzájárulásom adok kérdésem tanácsadó fórumára való feltöltéséhez.
Az AquaStop Cream termékkel végzett falinjektálás után a ház körül drénezést is szeretnék kialakítani. A ház egy község központjában található, és a község egyik legalacsonyabb pontján helyezkedik el. A ház részlegesen pincés, és ez csupán egy sarkos helyiség alatt van. A pince két obvojfalból kettő így egyben a ház külső falai, a maradék kettő a ház közepe alatt található. Az Önnel folytatott korábbi konzultáció alapján a pincefal injektálása csak közvetlenül a pincetető alatt történt meg, és a pince „nedves” állapotában maradt, mivel már több évtizede ebben az állapotban van, a falazat továbbra is kitűnő állapotban, és a pince megőrzi helyes tulajdonságait, valamint az fölötte lévő helyiségek megfelelően vannak szigetelve a páratartalom ellen. Azonban van néhány kérdésem a ház drénezésének megépítéséhez.
Egyrészt: Mi a különbség a talajra kitárt alapok függőleges vízszigetelésekor a bitumenes ereszcsalád (esetleg 2 réteg) felhelyezésében, illetve a bitumen használatában, és milyen típusú és átmérőjű csövet válasszak (biztonsági okokból 125 mm átmérőjű csövet tervezek)? Megéri a fekete, erősebb és jobban perforált ACO flex cső?
Másrészt: Szükséges-e minden sarokra revíziós aknát helyezni? Mert vannak a kínálatban dréncsövek csatlakozó sarkokra is. Elég-e, ha a legalacsonyabb pontban egy revíziós akna kerül elhelyezésre, és a ház körvonala 16×11 méter, az északi saroknál körülbelül 2-3 méterrel keletre egy revíziós aknát helyezek el, és ezt egy szippantóba vezessem, amelyből az esővíz és drénvíz-gyűjtő lesz?
Harmadszor: Szükséges-e a pince területén a drénezést egészen a pincealap alsó határáig levezetni? Vagy működni fog a drénezés akkor is, ha a ház többi részével megegyező mélységben helyezem el, ami körülbelül 20 cm a pince padlója feletti határnál? Nem tudom ugyanis, hogyan boldogulnék az ilyen mélyre vezetett drénezés kiásásával, hacsak nem vezetem azt a pincén belül egy szippantóba, ahonnan egy szivattyú szivattyúzza ki a vizet. Ez a szippantó a pincébe beszűrmlő alsó vizek rendszeres szivattyúzására szolgál (az mennyisége az aktuális talajvíz-szint magasságától függ). Ezenkívül csak egy falazat teljes függőleges vízszigeteléséről és drénezéséről, valamint a másik fal részéről lesz szó, mivel itt egy pincébe vezető külső lépcsősor található, amelyet szeretnék megtartani, de szükség esetén lebontható és újra építhető lenne (ha van valamilyen tanácsotok ezen lépcsők építésére és különösen szigetelésére, nagyon hálás lennék). Lehetséges-e a pincében két drénezés egymás fölött, az egyik a pince alsó keretének szintjén, a másik a ház többi részének szintjén, hogy így minimalizálhassam az alsó dréncsőbe a szippantóba jutó víz mennyiségét.
És az utolsó kérdés: Szükséges-e a drénezés alatt betonozni és úgynevezett rigolt készíteni, amelyre azután a drén kerül, és milyen vastagságú és szélességű legyen ez az aláépítés?
Előre is nagyon köszönöm.
Üdvözlettel
Komárek Simon
- Trumf S. asked 4 év ago
- You must login to post comments
Jó napot, Komárka úr.
Feltételezem, hogy a dréncsatorna két ágban/ágakban lesz megépítve. Az első tisztítóakna a legmagasabb ponton, és így az elhelyezésénél lesz. Az utolsó tisztítóakna, ahogy említi, körülbelül 3 m-re lesz a háztól, ahonnan azonban már a ház felőli oldalról vezetni fog a csatornacsatorna, például KGEM DN 125 típusú. Ebbe a csatornába a ház sarkánál két perforált dréncsatorna-ág fog csatlakozni. Egyébként egyetértek az Ön dréncsatorna-választásával.
Az azt illető kérdéseket, hogy szükséges-e a fennmaradó két sarkon is tisztítóaknákat elhelyezni, az én ajánlásom az igen. Ennek megvannak az okai. Egyrészt apró szennyeződések csapdái, tehát ha olyan tisztítóaknát vásárol, amelyben van csapda, vagyis az alacsonyabb fenéke, mint a csatornacsatlakozási nyílások, másrészt olyan helyek, ahol a csatornát nyomásos vízzel könnyűszerrel meg lehet tisztítani. A két drénág tisztítása csak az egyik, felső tisztítóaknából nehezebb lenne. Az apró szennyeződések rögzítése a két tisztítóakna nélkül ezt csak a szeptikum előtti tisztítóakna tudná elvégezni, és lényegében már értéktelenül. Ezért mégis azt ajánlom, hogy 4 tisztítóakna legyen. Így meglesz a dréncsatornánál a csatornacsatlakozási kritériumok teljesítése. Most pedig a legfontosabb kérdésre térünk, amely a pinceszoba helye. Leírja, hogy a lejtés megtartása érdekében a dréncsatorna körülbelül 200 mm-rel a pince padlózata felett lesz. Az ilyen hasonló helyzeti esetek többségénél ez sokkal kedvezőtlenebben alakul, mint az Ön esetében. De hogyan lehet ezt az szakaszt megoldani, hogy abban az esetben, ha víz folyik a dréncsatornában, ne gyüljön össze víz, és ezáltal ne legyen veszélye a nyomásvíznek a pinceszoba két falánál a padlózat alatt, a csatorna alatt? Ezt a megoldást javasolnám:
Az obvojfédi falak feltárása után, lehetőleg egészen az alapozási fugáig, de szakaszokkal kell haladni, végezzen feltárást egészen a padlózat alatti mélységig, lehetőleg egészen az alapozási fugáig. Most ugyan úgy tűnhet, hogy ez vagy szükségtelen, de különösen lejtésszemppontból elfogadhatatlan. Az általam ajánlott feltárási mélység ebben a szakaszban azonban nagyon fontos. A feltárási munkák után és a feltárt falak megtisztítása után függőleges vízszigetelést kell készíteni a terep magasságától egészen a kellőképpen mély feltárás fenekéig, amely minimum a pinceszoba padlózata alatt lesz. Ezt követően a feltárást ebben a szakaszban nedves betonnal kell kitölteni, és pedig a dréncsatorna elhelyezéséhez szükséges lejtés magasságáig. A nedves betonágy nedves betonban egy 300 mm széles ereszcsatornát kell kialakítani. Ez a betonos ereszcsatorna azonban olyan hosszúságban is jelen lesz, ahol nincs pinceszoba. Ott a betonos alap persze alacsonyabb lehet, és csak az ereszcsatorna alakjának kialakítása céljából. Ha elképzeli, hogy a perforált cső, bár kavicssal feltöltve és geotextíliával becsomagolva, nem betonos ereszcsatornára kerül, akkor az esetlegesen emelkedő víz ugyan befolyik a dréncsatornába, de egyben ki is folyik belőle, ami persze a perforáció miatt van, de ez természetesen lényeges. A dréncsatorna/dréntest azonban betonos ereszcsatornára helyezve teljesíti az egyenletes, lejtésszerű befolyás és ezáltal a ház alapjaihoz felhalmozódott víz lefolyásának funkcióját. Ez az én válaszom az ereszcsatorna betonozásáról szóló kérdésére. Az alternatív megoldás a második dréncsatornával és a pincében lévő csatornához való csatlakozással sok okból alkalmatlannak tűnik számomra! De térjünk vissza a pinceszoba külső falainak legkockázatosabb helyére.
Már elkészítettük a függőleges vízszigetelést kellő mélységig, azaz legalább a padlózat magassága alatt. Ezt követően az előírt lejtésmagasságig betontöltést végeztünk, és kialakoztuk az ereszcsatornát. A betonozás ezáltal már a függőleges vízszigeteléshez simul. És most egy nagyon fontos, még azt sem szeretném írni, inkább egy valóban fontos lépés. Egy bizonyos technológiai szünet után, amely egy tixotróp vízszigetelés esetén, például https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/produkt/aquastop-bitumen-2k-32kg/, nem kell, hogy hosszú legyen, mivel kémiailag kompatibilis a nedves alappal, az alakított ereszcsatornát a teljes szélességében szigeteléssel kell ellátni, és az ereszcsatorna vízszigetelése a függőleges vízszigetelésre kell hogy csatlakozzon. Ez a „részlet” nagyon fontos. Annak magyarázata, hogy miért fontos ez a csatlakozás, azt hiszem, világos. Ezt az eljárást az egész dréncsatorna-hosszúságban ajánlom. Ha további kiegészítő kérdése lenne, azt ismét az e-mail-címemre küldheti. Még az a lépcsőhöz. Igen, ez egy bizonyos akadály, és így egy komplikáció az integrált drénrendszer kiépítésében. Megértem, hogy ez az ajánlás meglehetősen népszerűtlen, de ha lebontaná a lépcsőt, az az ezt követően kiépítendő drénrendszer számára jelentős előnyt jelentene, különösen azért, mert ez az akadály a pinceszoba helyén van, és általában, a ház alapjainak nagyobb mélységein nő a nyomásvíz kialakulásának kockázata.
Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz
Keverék-előkészítés (univerzális habarcs)
Bitumenes vízszigetelés 4-6 mm vastagságban
- Trumf S. answered 4 év ago
- You must login to post comments