Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot, Martin úr,

köszönöm a kérdését. A félsutírban lévő terek problematikája, ahol a falazat közvetlenül a talajjal érintkezik és kívülről nem lehet felásni, rendkívül gyakori téma a tanácsadásomat illetően. Teljesen igaza van abban, hogy az önjáró vízszintes injektálás a padló szintjén ebben az esetben nem oldja meg az oldalirányú nedvesség-terjedést a terepről.

A belsőben, ahol kerámia csempét tervez, a helyzet speciális. A csempe légzártan működik, és a nedvesség alatt lényegében „bezáródik”. Ahhoz, hogy a csempe az alapot képező nedvesség hosszú időn át tartó hatása miatt ne szakadjon le, szükséges alatta funkcionáló vízhatlan gát létrehozása.

Az Ön meggondolásainak technikai elemzése és az ajánlott eljárás itt olvasható:

Vízálló beton a függőleges falakra?

Az Ön elgondolása a vízálló betonról az alapozáshoz logikus értelme van, de alapvető technikai végrehajtási problémába ütközik.

• A vízálló beton nagyon jól felhasználható vízszintes felületekre (padló és födém betonozás), de függőleges falra úgy felhordani, hogy ne szakadjon le és összefüggő réteget alkosson, gyakorlatban nagyon nehéz.

• A falat alaposan sablonozni (bedöngölni) kellene, és a sablonzat és falazat közötti rést betonnal kitölteni.

• Ezért sokkal praktikusabb és biztosabb megoldás a hidroizolációs kaparó használata, amely közvetlenül a megtisztított és kijavított falazatra kerül felhordásra.

Ajánlott eljárás: Injektálási „keret” és rögzített hidroizolációs réteg

A maximális megbízhatóság érdekében ajánlom egy zárható szigetelési egység, az ún. „keretezett ablak” létrehozását, és a függőleges szigetelés mechanikai biztosítását:

1. Injektálási szerkezeti elválasztás:

• Vízszintes injektálást végez az AquaStop Cream® rendszerrel a padló szintjén és egy másik vonalat körülbelül 5 cm-rel a külső terepszint felett.

• Ezeket a vonalakat függőleges injektálásokkal köti össze a fal oldalain. Ezzel a falat a csempékkel függetlenül választja el az egyéb szerkezetektől, hogy a nedvesség ne terjedjen tovább.

2. Függőleges szigetelés mechanikai rögzítéssel (Egy „praktikus trükk”, amely a gyakorlatban bevált):

Beton helyett használjon AquaStop Bitumen 2K bitumenes kapaszt. Kiváló kémiai tapadása van az alapozáshoz, amelyet a csempe alatt mechanikai módszerrel még „biztosít”:

• Első réteg: Vigye fel a bitument és enyhén nyomja bele a gyöngykavicsot.

• Mechanikai rögzítés: Másodnap, amikor a kaparó megkeményedik, mechanikailag rögzítse a gyöngykaviccson keresztül rövid tallér-dübellel. A rögzítési raszter nem szükséges, hogy sűrű legyen. A dübelek ebben az esetben nem az izolációs réteg elsődleges rögzítéséhez szolgálnak (ezt a bitumen kémiai kötése biztosítja), hanem hosszú távon mechanikai támasztóelemként működnek.

• Ellenálló-képesség növelése: Ezzel a szilárd rasztermű csatlakozással jelentősen növeli az izolációs réteg teljes mechanikai ellenálló-képességét, különösen annak húzószilárdságát, de mindenekelőtt a falról való lecsorbulásnak szembeszálló képességét.

• Második réteg: A dübellel együtt a teljes felületet vigye át egy második bitumen rétegével (összesen 4–6 mm vastag) és fogasaláttal vigyen fel vízszintes finom ráncozást, hogy ne nyomjon ki túl mély barázdákat.

3. Végső csempe:

• A belső bitumenes kapaszt mintegy 5–10 cm-rel húzza fel a felső injektálási vonal fölé, hogy tökéletes csatlakozás keletkezzék.

• A ráncozott bitumenre vigyen fel rugalmas ragasztót, és így előkészített alapzata lesz a kerámia csempe ragasztásához.

Ez az eljárás ötvözi a bitumen kémiai kötését és a mechanikai rögzítést, aminek következtében egy erős páncél keletkezik, amely megbízhatóan ellenáll a nedvesség nyomásának a csempe alatt negatív oldalról, és megakadályozza a felfelé szívódó nedvesség további elmozdulását vagy áthelyeződését. Ez a félsuterán alatti fal-helyreállítási módszer alkalmas, ha a falra nem hat nyomásvíz, ami félsutirban szinte kizárható. Azt is fel kellene jegyezni, ha közvetlenül időnként szivárog vízből, amire nem utal.

Barátságos üdvözlettel,

Jiří Schwarz
Falazat-helyreállítási tanácsadó

Minta a tallér-dübellel történő rögzítésről az első hidroizolációs rétegben a gyöngykaviccson keresztül és a ráncozott felületen a második rétegben.

Jó napot,

köszönöm szépen a gyors választ! A gyöngy és dübel ötlete biztosan hasznát fogom venni, szerintem ilyen mechanikai támogatás néhány forintért mindenképpen jól jöhet.
Ugyanakkor a falat kiegészítem egy területi krém injektázzsal, hogy csökkentsem a kőzet bomlását.

Még egy kérdésem lenne: Miért kell a horizontális injektázst a padló felett végezni? Azt értem, a padló hidroizoláló rétege felett (pl. alapbeton) vagy a végső réteg felett, amelyre a burkolat kerül? Szívesebben izolálnám már a burkolat szintje alatt a falakat, hogy a látható fal biztosan száraz legyen. Vagy van valami olyan oka, amit nem látok? Számomra a legésszerűbbnek az tűnik, ha a horizontális injektázst a lehető legalsó szinten végzem el (itt egy olyan falról van szó, amely nincs a talajszint alatt).

Még egyszer nagyon köszönöm és szép napot kívánok.
Üdvözlettel
Martin

Jó napot, Martin úr,

válaszolok az Ön második kérdésére az injektálási vonal magasságbeli elhelyezésével kapcsolatban. Az az ötlete, hogy az injektálást a lehető legalacsonyabban végezze el, logikus ugyan, de a gyakorlatban szigorú magasságbeli szabályokat kell betartani, hogy elkerülje az úgynevezett nedvesség-áthidalás nemkívánatos hatását. Ezek a szabályok univerzálisak, és egyaránt vonatkoznak a krém injektálására és a mechanikai módszerekre.

Van Önnek egy saját magánötletem, talán kissé szórakoztató, de sok év alatt bevált segédeszköz, amely munka közben „Schwarz féle belső párbeszéd szabálynak” nevezem: Mielőtt a falba kezdene fúrni, próbálja meg alaposan megvizsgálni azt a falat, és tegyen fel magának egy egyszerű kérdést:

„Mit találok pontosan ezen a helyen az injektálás másik oldalán a falon?”

Ha arra válaszol, hogy ott levegő/szoba van (a terep felett van), vagy már szigetelt padló, akkor a nedvesség-áthidalás természetesen nem fordulhat elő, és a választott magasság helyes. Ha azonban ott nedves föld, padlókitöltés stb. lenne az Ön furatának szintje felett, akkor ugyan a falban megbízhatóan kialakulna a tömítőréteg és működőképes lesz, de a nedvesség egyszerűen „áthidalja” azt az oldalirányból. A szanálás eredménye akkor tönkremenne, noha az akadály mint olyan ténylegesen teljesíti az akadály funkcióját.

1. Eset, amikor a padlók nincsenek kibontva (például belső falak esetén)

Abban az esetben, ha a szobában az eredeti padlók megmaradnak, az injektálás magassága alapvetően azok szintjén van meghatározva.

• Műszaki korlátozás a beltérben: A belső oldalról történő fúráskor a fúrógép teste korlátozza a munkát. Egy közönséges SDS fúróval vízszintesen viszonylag kényelmesen a padlótól számított 4–5 cm magasságban lehet fúrni a legalacsonyabban. Belső válaszfalak esetén, ahol nem bontják ki a padlókat, a meglévő padló alulról se engedi meg ezt, de ez nem jelenti azt, hogy a belső falak szanálása nem lesz sikeres.

• Fúrás a külsőről: Ha a külső terep alacsonyabban van, mint a belső padló, és ez az участок nincs pincerendszer alatt, akkor a fúrógép műszaki korlátja hiányzik. Ebben az esetben közvetlenül a belső padló nullaszintje felett lehet fúrni. Így biztosítja, hogy a kialakuló tömítőréteg alsó széle még mélyebbre, a padló alatti rétegekbe érjen az aláírtnullaszint alatt. Figyelem: Soha nem szabad a belső padló szintje alatt fúrni, ha nem ismeri annak szerkezetét, és különösen állapotát és a vízszigetelésmélységét, különben a nedvesség-áthidalás veszélye áll fenn.

• Krém terjedésének fizikája és kémiája: Az aktív anyagok a furat helyéről minden irányba terjednek. A krém alkalmazás után legalább 6–8 cm-rel átszivárog a falazatba, a furat szintje alá is lefelé. A tömítőréteg tehát megbízhatóan kialakulttám a maguk furatainak szintje alatt is, így a látható falazat már a padlózero szinttől száraz lesz.

2. Eset a kibontott padlóknál (az Ön esete)

Ha új padlókat készít, ajánlottabb az új alapbetonon fúrni, nem a végső padlónullaszintjének magasságában, de továbbra is a fent említett magasságbeli szabályok mellett.

• A vízszigeteléskád csatlakozása: Az injektálást körülbelül 5 cm-rel az alapbeton felett végezze el. Ezzel helyet teremt az új vízszintes padlószigetelés függőleges falra történő húzásához, és annak szoros csatlakoztatásához az injektálási vonalhoz.

3. Tipp ennek a két vízszigeteléskialakítás csatlakoztatásához

A padlófelületre az aszfalt szalagok praktikusabbak. A függőleges falra történő húzáshoz és az injektálási vonal feletti csatlakoztatáshoz azonban sokkal előnyösebb a kétkomponensű AquaStop Bitumen 2K® vízszigetelésglett. Ez varratmentes csatlakozást hoz létre, és a függőleges falazaton még részletekben is sokkal jobban tapad, mint az aszfalt szalag.

Összefoglalás: A padló közeli, a lehető legalacsonyabban való fúrás helyes, de közben vizualizálnia kell, vagy meg kell rajzolnia a szanált objektumrész metszéseit, hogy a nedvesség ne tudja az Ön új akadályát „áthidalni”.

Baráti üdvözlettel,
Jiří Schwarz – a vállalat igazgatója

A vízszigeteléskád megbízható csatlakoztatásának példája a kémiai alászigetelésre: https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/poradna-sanace-vlhkeho-zdiva/dotaz/sanacni-postupy-a-skladba-u-rd