Jó napot.
Az AquaStop Cream rendszer rendkívül széles körű falazóanyag-spektrumhoz alkalmas, azaz minden olyan falazóanyaghoz, amely bizonyos porozitással rendelkezik, illetve vízfelvevő képességű – vagyis olyan anyagokhoz, ahol a nedvesség kapilláris úton felemelkedik vagy felemelkedhet. Azonban ahol a nedvesség nem emelkedik fel, általában nem szokás utólagos nedvesség elleni izolációt készíteni (csak az ún. megelőzési okokból. Erről további információkat találhat itt https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/poradna-sanace-vlhkeho-zdiva/stitky/preventivni-injektaz). Feltételezem tehát, hogy ez az Ön esete (bár nem megelőzési céllal), így a válasz: igen, az AquaStop Cream rendszerünk az Ön falazatának nedvességproblémájára alkalmas. Az egyéb kérdéseket illetően pedig így alakul: a föld feletti falazat azon részeinél, ahol a nedvesség felemelkedik és ezt meg akarjuk akadályozni, a helyzet meglehetősen egyszerű. Ha ezt a felemelkedő nedvességet az elmúlt időszak során az alsó vízszintes izolációban (a falazat alatt) bekövetkezett elöregedés, hiány vagy sérülés okozza – nem katasztrofális állapot, vízvezeték-hálózati szivárgás, szennyvízvezeték-tömítési hiányosság stb. miatt –, akkor ezt a vízszintes izolációt újra kell készíteni. Az első föld feletti szinten (földszinten) ez meglehetősen egyszerű, nem igényes és megbízható. Csupán szükséges betartani a rendszerünk technológiai eljárást, azaz helyesen megválasztani az injektálási fúrások vonalának magasságát, a fúrások mélységét, az átmérőjét, a tengelytávolságokat, valamint gondosan kitölteni a fúrásokat (sok információ megtalálható az oldal bevezető szakaszában, a letölthető műszaki dokumentációban, amely a weboldalunkon elérhető, továbbá a felső menüsávban az „Injektálási útmutató” gombra kattintva, és különösen sok praktikus tanács található a nyilvános Tanácsadóban, ha erre egy kis türelmet fordítunk). Az első föld feletti szinten az injektálást a belső padlózat felszínéhez lehető legközelebb, legfeljebb 100 mm magasságban kell elvégezni, de ha a körülmények nem akadályozzák, az injektálást mindig előnyösebb a padlóhoz minél közelebb végezni, de nem a döntött fúrások rovására, amelyek a mi rendszernél kontraproduktívak. A 100 mm magasság a padló felett a maximális magasság, nem pedig a meghatározó. Ez az eljárás természetesen az obstrukciós falazatra vonatkozik, ahol a ház alaprajza pinceszint nélküli. Ezáltal az injektálási vonal nem kerül az öreg padlózat rétege alá, amely nem volt a szanálás tárgya. Az injektálási vonal ebben az esetben természetesen nem jut a padlózat alá, ha a nedves falazat szanálását az épület belső oldaláról végzi. Az fúrógép vastagságával egyszerűen korlátozva van. A külső oldalról első ránézésre úgy tűnhet néhány esetben, hogy az injektálási vonalat lehozhatom a terepfelszínig, de a legtöbb esetben a külső terep magassága a belső padlózat alatt van, és ha az injektálást közvetlenül a terep fölött végeznénk, a pinceszint nélküli alaprajzú ház belső padlózata pedig magasabban van – ami a legtöbb esetben így van –, az injektálási vonallal a talaj alá vagy a padlózat töltése alá jutnánk, ami az injektálás fölött az inverzió miatt a kialakított vízszintes izolációban nedvesség-áthidaláshoz vezetne az épület szerkezeti részének belső oldaláról, és így úgy tűnhetne, hogy az injektálás nem működött, de a probléma nem az utólagosan kialakított falazatizoláció funkcionális hibájában rejlik, hanem az injektálási magasság helytelen megválasztásában. A belső falazatnál vertikálisan nem sok lehet félrecsúszni, feltéve, hogy az egyes helyiségek padlói a válaszfalak vagy az osztófalak között azonos szintmagasságban vannak, ahol ugyancsak kémiai injektálást végeznek. Az alapúi falazatnál mindig egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Fel kell ismernünk, hogy az alapúi falazatba a nedvesség nem csak alulról, az alapokból hatol be, hanem ha a külső vízszintes izolációja nonfunkcionális, elöregedett, sérült vagy hiányzik, akkor az oldalsó irányból is behatol a nedvesség. A nedvesség az izoláltan maradt szomszédos talajból szivárga be (az oldalsó irányból) a falazatba. Az utólagos falazati izolációs vonal elkészítésével az alapúi helyiségek padlózata szintjén ugyan részben elérhető a falazat nedvességtartalmának százalékos csökkentése, az alapokból felemelkedő nedvesség megáll, azonban a nedvesség az utólagosan kialakított funkcionális izolációs vonal fölött az oldalsó irányból (az izoláltan maradt szomszédos talajból) átbridgelődik a falazatba, ahogy fent már leírtam. Az alapúi obstrukciós falazat esetében, ahol az izolációk hiányoznak vagy nonfunkcionálisak, általában a falazatba behatol a nedvesség két irányból. Ez a második, oldalsó nedvességbetáplálás az alapúi falazatba megoldható, ha a körülmények kedvezőek, az alapúi falazat kellő mélységig való felásásával, helyesen a alapkőváros rézsűig, és minőségi függőleges vízszintes izolációs vonal létrehozásával a terep magasságától az alapkőváros rézsűig. Ezeket az ásásokat azonban nyilvánvalóan nem lehet az alapúi szint teljes obstrukciós falazatánál elvégezni, ahol például a pince alaprajza csak a ház alaprajzának 1/4-ét teszi ki. Világos, hogy ennek a pincének két falát nem lehet felásni a padlók megnyitása nélkül, amely gyakorlatilag valóságban nem kivitelezhető. Ebben az esetben az falazat nedvesség-problémája úgy oldható meg, hogy az injektálást a pince mennyezete alatt végezzük, és még jobb, ha az injektálás az adott falazat mennyezete felett is végbemegy, azaz az első föld feletti szinten a padlózatnál, így az alapúi falazatba behatol felemelkedő nedvesség az első föld feletti szint padlózatánál megáll, és például kristályos mázattal az épület szerkezeti részének belső oldaláról a falazat porozitása felületi körben lesz bezárva. Ez a kristályos penetráló mázat bizonyos mélységig behatolva a falazat szerkezetébe, megkristályosodik (a mélység centiméter nagyságrendű), ezáltal a falazat pórusai véglegesen és megbízhatóan tömítésre kerülnek a nedvesség behatrolása ellen, valamint a nyomásos víz esetleges behatrolása ellen is. Ez a penetráló mázat nem csupán a falazat felszínén zárja be a falazatot, hanem annak szerkezetének bizonyos mélységében is, ahogy már említettem, és így nem fenyeget az oldalsó irányból a nedvesség bizonyos hatása miatt a szerkezeti résznek az erre az oldalsó belső függőleges síkizolációs vonalra gyakorolt negatív hatása. Ezt követően az így izolált falazat vakolható. Összefoglalás: az alapúi falazatnál, ahol az felásás és a függőleges izolációs vonal kialakítása elvégezhető, az injektálás a pince padlózatánál kerül kialakításra, így az alapokból behatol felemelkedő nedvesség a pince padlózatánál kerül megállításra az AquaStop Cream rendszerrel, és az oldalsó irányból a felásás és a külső izolációs vonal kialakítása által a nedvesség behatrolása szintén megáll. Abban az esetben, ahol az felásást nem lehet elvégezni, az izolációs eljárás az ezt megelőző bekezdésben van leírva. Csak megjegyezném, hogy a válaszom általános, de érvényes. Más szanálási eljárások és technológiák is követhetőek, de a nedves falazat szanálásának törvényszerűségei és alapelvei az épület föld feletti és alapúi részeinél azonosak.
Üdvözlettel
Jiří Schwarz
TRUMF sanace s.r.o.