Jó napot, Dastych úr. Az első kérdés: Végezhetem a ház injektálását részletekben, néhány hét vagy hónap időközzel? A válasz igen. Az AquaStop Cream rendszer szakaszosan végezhető, szükség szerint. Csak arra kell emlékezni, ha hosszabb időintervallum van, hogy hol fejezte be az utolsó fúrást az előző fúrásvonalból, és ettől az utolsó fúrástól kezdje el a következő szakaszt 100 mm tengelytávolsággal az előző szakasz utolsó fúrásától. Az ezt követő szakaszban keletkezett hidrofóbosodás összekapcsolódik az előző szakaszból már kialakult szétszóródásra képtelen tüllel, még több év elteltével is. A második kérdés: Keverhetem az újraásványosodás elleni festékbe, illetve a végső festékbe a szanálási vakolatokon, és ha igen, milyen penészellenes oldatokat? Válasz: A vakolatokba, glettelésekbe, illetve festékekbe nem ajánlom sem az antisó-, sem a penészellenes szereket keveretni. Az antisó-folyékonyságok a szanálási vakolatok alá történő alkalmazásra szolgálnak. Erre a célra szolgáló termékeink, az AquaSalt Stop, nem zárják le a fal felületét, a maradék vagy adalékolt páratartalmat vízgőz formájában bocsátják át, ezt a penetrációs réteget a megtisztított, vakolat nélküli falra, lehetőleg egy teljes permetezésre (szórásra) viszik fel, két rétegben festéssel vagy permetezéssel. Csak ezt követően készül el az alapvakolat. A fal sóit nem lehet a vízgőzhöz kötni, így nem csökken a szanálási vakolatok páraáteresztő képessége. A szanálási vakolatok élettartama jelentősen meghosszabbodik. Ha azonban az új szanálási vakolatok előtt az antisó-kordon támogatásával további szigetelést végeznek a kapilláris nedvesség megelőzésére az AquaStop Cream rendszerrel, a fal és így a vakolat is fokozatosan száraddá válik, így ezek az antisó-festékek végül nem olyan szükségesek (feltéve, hogy a fal nincs erősen megsózódva), mert a kapillárisán felszívódó nedvesség meg lesz szakítva, így a falban esetlegesen lévő sók nem tudnak eljutni a fal és a vakolat felületére, mivel ezek a sók, ahogy már említettem, nem tudnak a vízgőzhöz kötődni, és a száraz fal esetében az sók nem tudnak terjedni. A penészellenes permetezéseket illetően, ezek az eszközök nem tartoznak a nedves fal szanálásának körébe. Ezek a penészellenes szerek csak rövid időre hatnak, mivel a oldatban lévő anyagok illékonyak, így nem tudnak véglegesen megakadályozni a penész kialakulását. Száraz fal esetén nincs lehetőség penészképződésre. Száraz falra penész csak a vakolat felületén állandó vízgőz-kondenzáció miatt képződhet, amely akkor fordul elő, ha például hőhidak vannak, a helyiségek helytelen használata miatt nem megfelelő szellőztetéssel, stb., de ez már más téma. A harmadik kérdés: Milyen típusú penetrációt használjak a végső festék előtt a szanálási vakolaton? Válasz: A szanálási alapvakolatra szanálási glettelést kell végezni. Ezt követően ezeket az alacsony diffúziós ellenállású rétegeket (páraáteresztőket) nem szabad helytelen festékkel lezárni! A szanálási glettelést az alapvakolat glettelésétől néhány nappal később kell végezni. A vakolat még nedves lesz (nedves folyamat), de már két-három nap után elegendő nyomásszilárdsága van. Ebben a fázisban a glettelési réteg jól összekapcsolódik a még nem száraz alapvakolattal. Emiatt nincs szükség semmilyen penetrációra, főleg nem vízalapú akrilát alapúra. Ezek az akrilát penetrációk ugyan növelik a glettelés ,,ragadósságát,, tapadását az alapokhoz, de a vakolat felületeit lezárják. A klasszikus mész-cement vakolatoknál a penetrációt általában használják, de a szanálási vakolatoknál semmiképpen sem ajánlom. Csak a fasádokra szánt szilikát festék, ez az külsőre, amely szintén nagyon páraáteresztő, de a belső térbe szükségtelenül drága, a gyártó által dodott penetrációval rendelkezik, amely más kémiai összetételű. Abban az esetben, ha a belső szanálási vakolat már ,,száraz,, akkor elegendő az alapszanálási vakolat felületét tiszta vízzel megnyomni, és a szanálási glettelés is jól összekapcsolódik az alappal. A negyedik kérdés: A ház egyik oldalán a szomszédnak egy garázsa van felragasztva, így kívülről nem tudom alkalmazni az injektálást. Befelől kell majd megcsinálnom az ház többi részéhez képest. Ez probléma? Mire kell figyelnem? Úgy gondolom, hogy a szomszéd garázsa sok nedvességet tart a házamnál, mert ez az egyetlen fal, ahol belülről közvetlenül lepotyog a vakolat. Ugyan megpróbálom ezt a hatóságokon keresztül rendezni, de eszedbe jut valamit arról, hogy hogyan segíthetem magamat az alkalmazott anyagokkal összességében? Válasz: A kapilláris nedvesség elleni falinjektálás az obstruktív fal külső, illetve belső oldaláról is végezhető a pozitív eredményre gyakorolt negatív hatás nélkül. Az Ön esetében az egyetlen zátony a sarok. Erre a kis műszaki problémára már sokszor válaszoltam ebben a Tanácsadóban, így elég, ha az egér kattintásával rákattint a jobb oszlopban található címkére, ahol a keresési szót (címkét) megtalálja: injektálás külső oldalról vagy injektálás belső oldalról. Ott találni fog elegendő információt az Ön kérdésére. A negyedik kérdés (második): A ház még pincésített is. A drenázsra, az alapok vízszigeteléséhez és kitöltött polisztirol szigeteléséhez gondolok. Mit gondol erről, és célszerű ezt az injektálás előtt megtenni, vagy utána is megtehető? Válasz: Ha az én feltételezésem helyes, vagyis azt szeretné, hogy az alapsíkig feltárja az alatta lévő falat, és új függőleges szigetelést készítsen, az árkop alján új drenázs testet hozzon létre, a falat az extrudált polisztirénnel szigetelje a visszatöltés előtt, minden rendben van. De a kérdés a munka sorrendjére vonatkozik. Feltárások esetén célszerűbb először az injektálást végezni, amely ezekben a pincészett helyiségekben a padló mellett történik, feltéve, hogy a lenti fal függőleges külső vízszigeteléssel lesz szigetelve a szomszédos tereptől. Biztosabb az injektálást először végezni, vagy legalábbis a falat az injektálási protokoll szerint megfúrni, mert ha a falat megsértik, az új vízszigetelésen nem fúródik át, és ha a vízszigeteléssel már végeztek, de az árkop még nincs visszatöltve, a fal az árkop külső oldaláról ellenőrizhető és a lehetséges hibák, azaz az új szigetelésbe való átfúrás pedig utólagosan javítható. Ideális ezeket a munkákat egyidejűleg végezni. Az ötödik kérdés: A ház szigetelésénél tetszik nekem a kőzetgyapot… Még nem tudom biztosan, milyen homlokzatot szeretnék, és ebben szívesen kapok tanácsot. Mit gondol erről a lehetőségről az injektálással kombinálva? Válasz: A kőzetásványgyapot felhasználását a fasádaszigetelésnél a minősége miatt ajánlom. Azonban egyértelmű, hogy minden szigetelés többé vagy kevésbé csökkenti a páraáteresztő képességet (lélegzőképességet). Ha azonban a házat megfelelően szigetelik az undtöltés falakba való behatolása ellen, az építménybe, nincs ok az szigeteléstől való félelmére. A hatodik kérdés: Azon a helyen, ahol a pince kezdődik, feltételezem, hogy ugyanabban a távolságban kell összekapcsolódnia a fúrásnak, de merőlegesen lefelé a föld felé? Nyilván azt feltételezve, hogy kívülről kibontja az alapokat a pince szintje alatt. Hogyan kell eljárni, ha kívülről fúrok, de csak a ház ezen a részén? Erre a kérdésre szívesebben válaszolnék az ürgős vonalon 731 565 565, mert ez valóban gyorsabb, és konkrét tanácsot tudok nyújtani az Ön speciális esetére. Egyébként, amit már részben választ adott saját kérdésében, az Ön megfontolása helyes. A hetedik kérdés: Beépíthetőek-e ezek a költségek a rekonstrukcióba, amely a Zöld megtakarítás programba sorolható? Válasz: Őszintén szólva, nincs nagy tapasztalatom ezekkel a támogatásokkal, így a válaszom nem felelhet meg a logikus gondolkodásnak, vagy inkább az én előfeltételezésemnek, hogy igen.
Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz
TRUMF sanace s.r.o.