Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot,

megértem az alapozás sarkán lévő rész betonpillérrel történő megerősítését, de a közbenső réteg jelentését nem értettem pontosan, illetve nem vagyok biztos benne. Ezért úgy válaszolok, ahogy szerintem ezt a helyzetet meg kellene oldani. Fel kell ismerni, hogy a betonba ágyazott pillér előbb vagy később „magába szívja” a talaj nedvességét, ami azonban természetes és törvényszerű. Az alapozási sávok vagy alapozási lemez szintén nincs felső vízszigetelésével, csupán az első vízszintes és függőleges vízszigetelések izolálják az alaplemezre helyezett padlóés falrétegeket a talajnedvesség, azaz a felszálló nedvesség hatásától. Ugyanez történik a betonoszlop esetében. Ha a megerősítő pilléré/oszlop betonba ágyazódik a falhoz, annak részévé válik. Ez azonban szükséges. De a pillért sem lehet vízszigetelni az alapozási hornya alatt, az alatt van. Persze vízszigetelhetjük a talajnedvesség ellen a külső oldalakról, azaz az oldalairól, valamint fentről, de alulról nem. Ezért azt javasolnám, hogy az alapozás feltárása során előbb a kiásott obszervatóriumfal függőleges vízszigetelését készítsék el az alapozási vonal magasságából a terepig, majd ezt követően erősítsék meg az már szigetelt falhoz a támfallat képező pillért. Így a pilléré betölti a támasztó és merevítő elem funkcióját, de nem visz nedvességet a falba. Ez a javasolt eljárás azonban csak akkor értelmes, ha a betonba ágyazott oszlop a padló vízszintes vízszigetelése felett nedvességet tudna átvinni, és különösen az obszervatóriumfalakba. Ha a falak vízszintes vízszigetelése magasabban van, mint a betonoszlop felső része, akkor a betonozás elvégezhető vízszintes vízszigetelési közbenső réteg nélkül, mivel nem fordulhat elő az úgynevezett nedvesség-hidak képződése. Ezt a törvényszerűséget figyelembe kell venni. Javasolt megoldásomat konzultálja még egy statikussal is.

Barátságos üdvözlettel:
Jiří Schwarz

Köszönöm az üzenetet, igen, azzal a köztes réteggel azt értettem, amit írnak, tehát hogy az alagsor-pillérkonstrukció megalkotása előtt, amely az alapzathoz kapcsolódik, az alapzatot bitumenes 2K-val be kell vonni. Szükséges-e ezt a bevonást a beton kiöntése előtt valamiképpen védelemmel ellátni, vagy egyszerűen csak beton/bevonás/alapzat sorrendben működik? A ház történelmi, ahol az ereszcsatorna-alapozást el kell végezni, új a padló, szellőztetett, a ház enyhe terepviszonyok között van, így a padlófelület végső szintje körülbelül egy méterrel a terepszint felett van. Van még egy kérdésem – van értelme a föld alatti betonpilléret felülről bitumennel bevonni (a pilléret ferde, az objektumtól lejtő irányban)? A statikussal majd konzultálok. Ajánlást adtak, de nem pontos anyagokat. Nagyon köszönöm!

A statikus valóban egy másik síkon dolgozik, és feladata elsősorban a ház statikai biztosítása. Az alapszint alatt elhelyezkedő oszlop a talajnedvességgel az alapozási felülete révén kerül kapcsolatba, ezért az oldalairól és felülről történő szigetelése nem kifejezetten szükséges. Kétségtelenül minőségi betonból és acélbetétből készült betonstrukturáról van szó, így annak élettartama jelentős lesz. Igaz azonban, hogy ha az oszlopot az oldalain és felülről például AquaStop Bitumen 2k bitumenes hidroizolációs kenőanyaggal szigetelik, akkor felületeinek többsége nem kerül közvetlenül a talajjal érintkezésbe.
A bitumenes hidroizolációs kenőanyag nagy nyomás- és húzóterhelésnek, valamint kémiai ellenállásnakis kitartó, ezért nem szükséges védeni. Mindazonáltal mindenképpen jó ötlet legalább egy szellőztetett fóliával védeni a mechanikai sérülésektől. Ha azonban arra kérdez, hogy hogyan védheti meg a hidroizolációt az úgynevezett közbenső rétegben, azt mindenképpen ne fedjen le semmivel, hogy ne keletkezzen további vastagság ebben a rétegben, amely nagyobb összenyomhatóságú lenne – ez biztosan nem örvendezteti meg a statikust. A függőleges hidroizolációt a betonoszlop mechanikai sérülésektől megvédi.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz

Köszönöm mindent, érthető számomra. Még egy kérdésem lenne – az a felület, amelyet bitumennel kezelünk, meglehetősen kicsi – kb. 240×50 az alapozásoknál, és 158×240 az esetleges kezelés a betonos szokli tetején. Mi a teendő, ha nem használunk fel mindent, illetve – lehet-e ezt valahogy tárolni később használatra, vagy csak annyit kell keverni, amennyi kell, vagy ez komplikált? 🙂 köszönöm.

Jó napot,
Az AquaStop Bitumen 2K® Flex egy tixotróp hidroizoláció, amely belső és külső használatra alkalmas, módosított bitumenes emulzió összetétellel/A komponens és gyorsított kötésgyorsító/B komponens. A B komponens egy porszerű por, amely a csomagolás felső fedele között lévő zacskóban van tárolva. Ha a 30 literes csomagolást részletekben szeretné feldolgozni, vegye ki az A komponenst/bitument, például 50%-át a térfogatból, és azon kívül az edényen kívül keverjük össze a B komponenssel, de szintén a zacskó tartalmának 50%-ával. Egyszerűen mindig közvetlen arányban. Példa: az A komponens 50%-a a B komponens 50%-ával, az A komponens 30%-a a B komponens 30%-ával stb. Az A komponens eltávolítása után a bitumenes A komponens felületét le kell fedni egy műanyag fóliával, hogy a bitumen ne legyen közvetlen légkörrel érintkezésben. Természetesen ezt követően zárja le az edényt a fedővel. Így az A komponens részletenkénti feldolgozása során a 30 literes edénycsomagolás több hónapig is megmarad megkötés nélkül.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz

Jó napot, még egy kérdésem van a konzultált projekttel kapcsolatban – már vásároltam az e-shopban Aquastop Bitumen 2k terméket, és a történelmi viskó alapozásának feltárása során, amelyet megoldok és az említett ékszerű monolittal megtámasztok, azt tapasztaltam, hogy az alapok nem ideális állapotban vannak – töredezett kő, agyag, repedések és hézagok a kövek között, illetve kisebb kövek töltőanyagként, amelyek nem nagyon tartanak ott. Tudnátok-e ajánlani egy eljárást, illetve anyagot, amellyel az alapot elő kell készíteni, hogy a bitumenes vakolat jól tapadjon? Az univerzális habarcs nem igazán alkalmas erre a célra, mert nagy mennyiségű cementet tartalmaz, ami nem lenne előnyös a történelmi házhoz. Vagy ez ebben az esetben másodlagos szempont? Azt az ajánlást kaptam, hogy az alapot NHL 3,5 bauxittal lehet javítani, de nem tudom, hogy ez megfelelő-e a bitumen alatt, és hogy nincs-e hátrány abban, ha a beton és az alap közé a bitumen mellett még egy „réteget” teszünk.
Köszönöm a türelmet a kérdésekhez,
MH

Jó napot,

a Google keresésben a „bauxit NHL 3,5” kifejezésre a Baumit-től jön fel – Baumit NHL 3,5 – természetes hidraulikus mész 25 kg. Ez azonban az Ön céljára nem lenne alkalmas.

A bitumenes szigetelést szilárd alapra kell felvinni, és ezt sem a hidraulikus mész, sem a homokkal való keverés nem biztosítja. Ha vakolatról lenne szó, az teljesen rendben lenne, de az alapok szigetelésének alapjaként ez egyáltalán nem megfelelő. Az univerzális habarcs ebben az esetben előnyös, függetlenül attól, hogy magasabb cementsűrűséget tartalmaz-e vagy sem. Nem gondolom, hogy lenne olyan alapvető nemkívánatos reakció a alapkővel. Az eljárásokat az alapokra javasoljuk, nem az épület föld feletti részeire.

Az is kérdés, hogy milyen hasadási kőről van szó. Ha nem kifejezetten opuka és homokkő kőről van szó, egyáltalán nem félnék semmitől. Ez azonban csak az én véleményem.

Barátságos üdvözlettel,
Jiří Schwarz