Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot,

biztosan a kérdése a felszín feletti külső falazat injektálásának végrehajtására irányul. Ennek a falazatnak az alkalmazásakor a téli időszakban a hőmérsékleti feltételek nem változnak, még akkor sem, ha a fúrást belülről végzik. Pontosan ezt írom, mert észleltem, hogy egyes kivitelezők azt gondolják, hogy a külső falazat belülről történő fúrása esetén a téli hőmérsékleti kockázat csökken, vagy nem olyan magas, vagy egyáltalán nem létezik. Ez természetesen nem igaz. A falazat lehetséges befagyása függetlenül zajlik attól, hogy a felszín feletti külső falazatot kívülről vagy belülről fúrták-e meg.

A kréminjektálás a külső falazatban, hőszigetelt homlokzattal bizonyára más hőmérsékleti határokkal rendelkezik az alkalmazáshoz stb. Valószínűleg azt sem érdekelt, hogy a felszín alatti falazat/pincék injektálásáról kérdezzen. Itt a falazat hőmérséklete az év során viszonylag kis eltérésekkel változik. A fagyás nélküli mélységben nem történik meg a falazat befagyása, ugyanez vonatkozik például az 1. emeletű belső válaszfalakra, ahol a terek a téli időszakban fűtöttek lehetnek. Ezekben az esetekben valószínűleg indokolatlanok az aggodalmak, és nincs szükség további magyarázatra.

Lehet, hogy nemcsak az Ön számára, hanem az egyéb olvasók számára is kissé meglepő lesz a válaszom.

A fagypont alatti hőmérsékletek a falazat befagyását okozhatják, és így bizonyos mértékben csökkenthetik az injektálás eredményét. Az AquaStop Cream injektálókrém azonban nem olyan érzékeny a fagykár bekövetkezésére, ahogyan azt általában feltételezik. Abban a pillanatban, amikor a külső hőmérséklet 0 °C alá, azaz a fagypont alá csökken, a víz kezd megváltozni a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba, és ezért kezdi meg mechanikai tulajdonságainak megváltoztatását. Ez azonban csak a H2O-ra vonatkozik. Az szilánok és sziloxánok alapú injektálóemulziónál, azaz az AquaStop Cream krémnél a fagypont, azaz a fagyási pont először –17 °C-tól kezdődik, amely természetesen jelentős különbség. Nem utolsósorban azt kell szem előtt tartani, hogy az injektálás eredményét befolyásoló hőmérséklet nem a külső levegő hőmérsékletétől függ, hanem a falazat hőmérsékletétől, amely jelentős eltérést mutathat. Ennek ellenére a gyakorlatban a külső levegő hőmérsékletét kell követnünk, mivel az előbb vagy utóbb befolyásolja a falazat hőmérsékletét is. A probléma azonban máshol van. Még ha az injektálókrém olyan falazatban lenne is, ahol a hőmérséklet a H2O fagyási pontja alatt van, az emulzió nem fog károsodni. Ez az állítás saját hároméves kísérlettel alátámasztott és bizonyított, amelyet sok évvel ezelőtt végeztem. Három év alatt, amely alatt az injektálókrém nem csak nagyon alacsony, hanem magas hőmérsékletnek is ki volt téve, falazati és laboratóriumi vizsgálatot is végeztem. A megállapítás érdekes volt, talán még meglepő is. Az AquaStop Cream injektálókrém tulajdonságaiban semmi sem változott meg, és ez a minta megtartotta hatékonyságát. Az alapító és törvényes képviselőjeként a gyártó vállalatnak a kérdéséhez a termék műszaki adatlapjára kell irányítanom, ahol minden a hatályos normáknak, szabályozásoknak és előírásoknak megfelelően van felsorolva, hogy a termék tanúsítványát meg lehessen adni. Az általam működtetett tanácsadó azonban elsősorban gyakorlati tanácsok nyújtására szolgál, ezért valóban gyakorlati szinten válaszolok Önnek, amely azonban nem ellentmond a dokumentációnak, bár egyes megfogalmazások látszólag mások. Az esetleges magasabb százalékos páratartalom esetén a falazatban a hővezető képessége nő, így a hőveszteség is nagyobb, amely a külső hőmérséklet csökkenésekor a falazat hőmérsékletének gyorsított csökkenését okozza, de fordítva is igaz. Ez általánosan ismert. A külső hőmérséklet nagyobb és hosszabb ideig tartó csökkenése esetén a felszín feletti külső falazat fokozatosan elkezd befagyni. A vízben/páratartalom a falazatban (különösen a falazat külső oldaláról) kezd megváltozni a szilárd halmazállapotba. A falazatban található páratartalom, azaz a pórusok és kapillárisok által tartalmazott páratartalom jégkristályokká kezd átalakulni. Ez a szilárd halmazállapot akadályt hoz létre az injektálókrimmél már elvégzett kitöltések aktív anyagainak diszpergálódása számára. A falazat befagyása fokozatosan történik, és több tényező befolyásolja, de azt hiszem, hogy nincs szükség annak részletezésére, hogy melyek és miért. Hozzunk létre tehát egy modellpéldát a magyarázathoz. Az injektálást a külső falazatban végezzük, függetlenül attól, hogy a lyukak a külső vagy belső oldalról lettek-e fúrva a felszín feletti külső falazatban. Ez abban az időben történt, amikor a falazat befagyása még nem kezdődött meg. Az azonban, hogy a hidrofobizálás a falazatban, amely megbízhatóan megakadályozza a kapilláris feltöltődést okozó páratartalmat, viszonylag lassan alakul ki, az néhány hét nagyságrendjében történik. Azonban ez a megbízható folyamat téli időszakban félrevezetően működik. Nem az injektálás végrehajtásának időpontjában mért hőmérsékletek alapján kellene kiindulni, hanem olyan hőmérsékletekkel kell számolnunk, amelyek a téli időszakban drasztikusan megváltozhatnak, éppen abban az időszakban, amikor a páratartalom elleni védőréteg kialakulóban van, amely, ahogyan az előző mondatokban említettem, néhány hét nagyságrendjében alakul ki. Ha az aktív anyagok diszpergálódása még nem fejeződött be, és a falazat ebben a fázisban elkezd befagyni, az aktív anyagok diszpergálódása megállhat a már megfagyott falazat mélységében, természetesen ismét függően az aktuális százalékos páratartalomtól a falazatban, a fagypont alatti hőmérsékletcsökkenéstől, ennek időtartamától, a falazat típusától stb. Az injektálókrém terjedése a lyukban azonban nem áll meg. Az injektálóemulzió a falazat nem megfagyott mélységében fog terjedni, amíg a folyamata be nem fejeződik. A falazat ugyanis nagyon valószínűleg nem fog azonnal és teljes vastagságában befagyni. Mi tehát a fokozatos falazatbefagyás következménye? A nem megfagyott falazatvastagság mélységében lévő védőrétegek intenzívabbek lesznek, de a megfagyott falazat mélységében természetesen nem alakul ki réteg. A falazat pórusaiban és kapillárisaiban található jégkristályok akadályt képeznek az aktív anyagok diszpergálódása számára. De majd egy napon elolvadnak, és a falazat áteresztő lesz a kapilláris feltöltődést okozó páratartalom számára, és így az AquaStop Cream injektálókrimmben található aktív anyagok terjedésére is. A lyukak azonban már üresek lehetnek, mivel, ahogyan a fentiekben leírtam, az injektálókrém addigra már beivódott a még nem megfagyott és hőmérsékleti szempontból magasabb falazatvastagságba. A fenti magyarázatot azért adtam, hogy ezt a problémát minden összefüggésében magyarázza meg. Ha az Ön esetében biztos lesz, vagy inkább hisz abban, hogy a falazat nem kezd el befagyni, mondjuk körülbelül 3 hétig a befejezett injektálástól, akkor minden jól fog sülni el. Azonban hihetünk-e a téli hónapokban ilyen hosszú távú időjárás-előrejelzésben? Úgy vélem, hogy minden információt adtam ahhoz, hogy eldöntse, hogy a téli hónapokban belevág-e a külső falazat injektálásába. Most azonban október vége van, és a 600 m tengerszint feletti minimális tengerszint feletti területekre még messze nem jött el a veszélyes időszak. Ugyanez gyakorlatilag november hónapjára is vonatkozik. Azonban az, hogy hol van a kockázatos hőmérsékletcsökkenés határa, a kivitelezőnek magának kell eldöntenie. Ez nem alibizmusomból fakad, hanem olyan tényekből, amelyeket például nem lehet a műszaki adatlapokba behelyezni. Ezekben a dokumentumokban szigorúan meghatározott hőmérsékletek és egyéb alkalmazási feltételek vannak, valamint javasolt hőmérsékletek a tároláshoz, hogy az ügyfél világos információkat és irányelveket kapjon, amelyeket követnie kell.

Azonban a gyakorlatban ezek az értékek mindig olyan abszolútak? Hol kezdődik a valódi kockázat határa? De azt hiszem, hogy ez a válasz néhány esetben „megnyugtató” hatást gyakorolhat, vagy éppen ellenkezőleg, hogy ezt az ügyet nagyobb óvatossággal közelítjük meg. Befejezésül még két általános szabály:

1. A fagypont alatti rövid ideig tartó hőmérsékletcsökkenés általában nem okozza a falazat befagyását. Például: Éjszaka a hőmérséklet –3 °C-ra csökken (általában pár órára) és nappal a hőmérséklet plusz 8 °C-ra emelkedik. Ez az ingadozás nem okozza a falazat befagyását.

2. Azonban minél inkább a téli hónapokba kerülünk, annál nőnek az említett kockázatok.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz – az alapító
TRUMF sanace s.r.o.