Jó napot, Mr. Zelinger! Az AquaStop Cream rendszer esetében egyáltalán nem számít, hogy az építőelem melyik oldaláról végzik az injektálást. Mindig a falazat teljes vastagságára fúrnak (körülbelül 30 mm-rel kevesebb), és így az injektálás után a falazat teljes mélységében és hosszában egy szilárd, kompakt bevonat keletkezik, amely tartósan megakadályozza a kapilláris nedvesség felszívódását. Fontos, hogy mindig betartsák a technológiai eljárást, például a fúrások tengelytávolságát, a fúrások átmérőjét, a fúrások vonalának magasságát stb. Ha a fúrásokat a belső oldalról végzik, akkor valóban egy csapda létezik. Ez a csapda az obstruktív falazat sarkaira és azokra a helyekre vonatkozik, ahol a belső falazat összekapcsolódik az obstruktív falazattal. Magyarázat: Logikus, hogy amikor egy vízszintes fúrási vonalat hoznak létre, általában a padló közelében (ahol létre kell hozni azt a bevonzatot, amely megakadályozza a kapilláris nedvesség felszívódását), az obstruktív, illetve belső falakba, és a fúrások a tárgy belső oldaláról vezetnek, és mivel a fúrások merőlegesen végzik a falazat függőleges síkjához, ezekben a sarkokban egy nem injektált falazat-keresztmetszet (alaprajz) keletkezik. Az obstruktív falak sarkaiban, valamint a merőlegesen csatlakozó falazatok helyein az eljárás a következő: feltéve, hogy a belülről fúrnak, két lehetséges fúrási eljárás létezik. Az első az, hogy ezekben a sarkokban úgynevezett legyezős fúrásokat végeznek. A merőlegesen csatlakozó falazat esetén egy másik falazatra, ezt a legyezőt a lehető legkevesebb fúrásszámmal végzik el, de ennek praktikus korlátozottsága van. A gyakorlatban ebben a belső sarokban maximum 3–5 fúrást lehet végezni. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a fúrásoknak az alapjai a falazat hátsó részében távolodnak (szétnyílnak). Ezért ezeken a belső falakon ezeket a legyezőszerű fúrásokat mindkét oldalról végzik, vagyis azt is mondhatnánk, hogy a bal és jobb oldalról az építőelemnek. Ugyanez a legyezős fúrási minta készül el az obstruktív falazat sarkaiban is. Az első fúrást 45 fokos szögben végzik a 90 fokos belső sarokhoz, majd a további fúrásokat a bal és jobb oldal felé végzik. A második lehetséges eljárás ez. Ha valóban meg tudnánk fúrni ezeket a helyeket a külső oldalról, az egy sokkal megbízhatóbb eljárás. Az obstruktív falazat sarkaiban a külső oldalról az falazat vastagságának mélységére és a második falazat vastagságának hosszára fúrnak. A jobb megértés érdekében jó lenne a falazatot alaprajzban megrajzolni, beleértve a falazatba vezetett merőleges fúrásokat, és úgy gondolom, hogy ez a kissé körülményes magyarázat könnyen érthető lesz, de jó térbeli fantáziával valószínűleg szükségtelen lesz. Ugyanez az eljárás megvalósítható az obstruktív falazatra merőlegesen csatlakozó falazat esetén is. Ott is, ha a külső oldalról tudna fúrni (persze még mindig csak ezekben a helyekben gondolok), a fúrásokat az obstruktív falazat vastagságának mélységére és a merőlegesen csatlakozó falazat vastagságának hosszára végznék. Így ezek a helyek teljes értékűen injektáltak lesznek. Az obstruktív falazatba a külső oldalról végzett fúrásokhoz az egész hosszában, ami éppen az Ön esete, ezt egyáltalán nem szükséges megoldani. A külső oldalról való fúrás során nem keletkeznek a fentebb leírt nem injektált helyek. Tudom, hogy csak a külső oldalról való fúrásról kérdezett, de az én tanácsadási fórumom meglehetősen látogatott, és végfelhasználóink (gyakran alkalmazási cégek is) ebből a fórumból szerzik az információkat az ő sanálási munkáik eljárásaihoz vagy az ő feltételezéseik és megfontolásaik megerősítéséhez stb., és így mindkét síkon válaszoltam Önnek, hogy a fúrásokat hogyan végzik a belső, de külső oldalról is.
Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz – a vállalat ügyvezetője