Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot,
biztosan a talajszint feletti külső falazat injektálásáról szól a kérdése. A talajszint feletti külső falazatnál a téli időszakban az alkalmazás hőmérsékleti feltételei nem változnak, még akkor sem, ha a falazat fúrása a belső oldalról történik. Ezt azért írom, mert észleltem, hogy egyes kivitelezők azt gondolják, hogy ha a külső falazatot belülről fúrják meg, akkor ebben az esetben a téli hőmérsékleti kockázat csökken vagy egyáltalán nem létezik, de természetesen ez másként van. A téli időszakban a hőmérsékleti kockázat állandó, függetlenül attól, hogy külső vagy belső oldalról fúrták-e meg.

A nedves kőzet krém injektálása a szigetelt homlokzatú külső falazatban természetesen más hőmérsékleti határokkal rendelkezik az alkalmazásra stb. Lényegében bizonyos feltételek mellett a szigetelt homlokzatnál nincs korlátozás. Valószínűleg nem is kérdezett a talajszint alatti falazat/pincék injektálásáról sem, ahol a hőmérséklet a növekvő mélységgel (a fagyvonaltól) csak nagyon kis hőmérsékleti különbségek között változik. Az 1. szinten belső falakban és falaknál, ahol a helyiségek télen fűthetők, a külső hőmérsékletek sem döntőek. Ezekben az esetekben valószínűleg nincs mit magyarázni és mitől kell félni.

De most a probléma lényegéhez. Talán Önnek, de más olvasók számára is kicsit meglepő lesz a válaszom.

A fagypontszint alatti hőmérsékletek a falazat befagyását okozhatják, és ezáltal bizonyos mértékben csökkenthetik az injektálás eredményét. A külső falak gyorsabban fagytnak meg, ha magasabb a pillanatnyi nedvességszázalékuk. Nedves falak = nagyobb hővezetés, nagyobb hőveszteség stb… Az AquaStop Cream® injektálási krém azonban nem olyan fogékony a fagy okozta károsodásra, mint általában feltételezik. Abban a pillanatban, amikor a külső hőmérséklet fagypontszint alá csökken, a víz cseppfolyós halmazállapotból szilárd, kemény halmazállapotba kezd változni, és ezzel megváltoztatja mechanikai tulajdonságait. Ez a halmazállapot-változás azonban csak a H2O-ra vonatkozik.

A szilanok és siloxanok alapú injektálási emulziónál, azaz az AquaStop Cream® krémnél a fagypont, azaz a szilárdulási pont -17 °C-tól kezdődik. Figyelembe kell venni azt is, hogy az injektálás eredménye nem a külső levegő hőmérséklettől, hanem a falazat hőmérséklettől függ, amely bizonyos eltérést mutathat. Mindazonáltal a gyakorlatban a külső hőmérséklet alapján kellene irányulnunk, mivel az előbb vagy később befolyásolja a falazat hőmérsékletét. De a probléma másutt van. Még akkor is, ha az injektálási krém a H2O szilárdulási pontja alatti hőmérsékleten kerülne a falazatba, az emulzió nem szenvedne károsodást. Ezt az állítást saját hároméves teszttel támogatom és igazolom, amelyet sok évvel ezelőtt végeztem ki termékünkkel. Három év után, miután az injektálási krémet nagyon alacsony és magas hőmérsékletenek kitettük, falazatban és laboratóriumban végzett vizsgálatot végeztem, és az eredmény érdekes, talán még meglepő is volt. Az AquaStop Cream® injektálási krém tulajdonságain semmi nem változott, és ez a tesztminta megtartotta hatékonyságát. A gyártó cég statútumszerű képviselőjeként az Ön kérdésével a termékünk műszaki adatlapjára kellene utasítani, ahol minden feltüntetve van az érvényes normák, előírások és rendelkezések szerint a termék minősítéséhez.

Ennek ellenére az általam működtetett tanácsadás elsősorban gyakorlati tanácsokra szolgál, ezért gyakorlati szinten válaszolok Önnek, amely azonban nem mond ellent a dokumentációnak, bár egyes megfogalmazások látszólag eltérőek. Magasabb nedvességszázalékosság esetén a falazat hővezető képessége nő, így nagyobbak a hőveszteségek is, ami a külső hőmérséklet csökkenésével a falazat hőmérsékletének gyorsabb csökkenését okozza, de fordítva is. Ez általánosan ismert. Tartós és jelentősebb külső hőmérséklet-csökkenéskor a talajszint feletti külső falazat fokozatosan befagy. A falazatban lévő víz/nedvesség (különösen a falazat külső oldaláról) szilárd halmazállapotba kezd változni. A falazatban lévő nedvesség, azaz a pórusokban és kapillárisokban lévő nedvesség jégkristályokká kezd válni. És itt kezdődik az alapvető probléma. A falazatban lévő jégkristályok gátként szolgálnak az injektálási krém aktív anyagainak diszperzióját, amely azonos hőmérsékleten még nem szilárdult. A falazat befagyása fokozatosan megy végbe, és több tényezőtől függ, de úgy gondolom, hogy az alapvetőket már magyaráztam. Szóval készítsünk egy modellpéldát a magyarázathoz. Az injektálást a talajszint feletti külső falazatban végezzük, függetlenül attól, hogy a fúrásokat a külső vagy belső oldalról végezték-e, de olyan időben, amikor a falazat befagyása még nem történt meg. De a hidrofobizálás a falazatban, amely megbízhatóan megakadályozza a kapilláris felszálló nedvesség, viszonylag lassan alakul ki, néhány hét során. Azonban ez az időigényes folyamat bár előnyös, de téli időszakban kockázatos. És itt van egy másik fontos pont, amelyre fel szeretnék hívni a figyelmet. Nem az injektálás időpontjában lévő hőmérsékletekből kellene kiindulni, hanem figyelembe kellene venni azokat a hőmérsékleteket, amelyek téli időszakban drámaian megváltozhatnak az úgynevezett nedvességgátak kialakulásának időszakában, amely, mint már említettem, hetek során alakul ki. Ha az aktív anyagok diszperziója még nem fejeződik be, és a falazat ebben a fázisban megfagy, az aktív anyagok diszperziója megállapodhat már megfagyott falazat mélységében, természetesen ismét a falazat pillanatnyi nedvességszázalékától, a fagypont alatti hőmérsékletcsökkenéstől, ennek időtartamától, a falazat típusától stb. függően.

Az AquaStop Cream® injektálási krém terjedése azonban a fúrásban nem áll meg. Az injektálási emulzió olyan nem megfagyott falazati mélységben fog terjedni/diszpergálódni, amíg végig nem megy a folyamata. A falazat ui. nagy valószínűséggel nem fagy meg teljes vastagságában és azonnal. Mi tehát a fokozatos falazat befagyásának következménye? A nem megfagyott vastagság mélységén lévő gátak intenzívebbek lesznek, de a megfagyott falazat mélységén természetesen nem alakul ki gát. A falazat pórusaiban és kapillárisaiban lévő jégkristályok akadályt képeznek a diszperzióhoz, ahogy már magyaráztam. A külső felmelegedéskor a jégkristályok megolvadnak, és a falazat áteresztővé válik a kapilláris felszálló nedvesség számára, és ezzel az injektálási krém aktív anyagainak terjedéséhez is. Az fúrások azonban már üresen maradhatnak, mivel, ahogy fent leírtam, az injektálási krém időközben beivódik a még nem megfagyott falazati mélységbe. Ezt a magyarázatot azért írtam, hogy ezt a problémát minden összefüggésében tisztázza. Ha az Ön esetében biztosak, vagy inkább bíznak abban, hogy a falazat az injektálás befejezésétől számított körülbelül három héten belül nem kezd meg fagyni, minden jól fog végződni. De lehet-e olyan hosszú időjárás-előrejelzésben hinni téli hónapokban? Úgy gondolom, hogy minden információt megadtam az Ön döntéséhez, hogy nekifusson-e a külső falazat injektálásának téli hónapokban.

Ezért tettem fel egy kissé retorikai kérdést. Gyakorlatban mindig olyan abszolút ezek az értékek a műszaki adatlapokban? Hol van a valódi kockázat határa, és ezáltal a kivitelezőnek még megfelelő döntésének határa? És magamnak, de Önnek is válaszolok. Valószínűleg tényleg a termék műszaki adatlapjában. De úgy gondolom, hogy ez a válasz segíthet bizonyos esetekben „megnyugodni”, vagy fordítva, ezt az ügyet nagyobb óvatossággal kezelni.

Még két általános szabály:
1) A fagypont alatti hőmérséklet rövid idejű csökkenése általában nem okozza a falazat befagyását. Például: éjszaka a hőmérséklet -3 °C-ra csökken (általában néhány órára) és napközben 8 °C-ra emelkedik. Ez a változás nem okozza a falazat befagyását.
2) Minél jobban belemenünk a téli hónapokba, a fenti kockázatok nőnek.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz – a vállalat ügyvezető igazgatója