Jó napot, Cerveny úr!

A közölt fotódokumentáció alapján egyértelműen látható, hogy a hosszú ideig tartó kapilláris nedvesség hatására az alapozás alsó részének vakolata jelentősen és helyrehozathatatlanul megromlott. Az injektálás előtt ezeket a leromlott vakolatokat el kell távolítani. A vakoltszigeteléh eltávolításának magassága nem szabad, hogy lebecsülésre kerüljön, ezért ajánlom, hogy a vakolatot legalább 500 mm-rel a látható kár felső széle fölött távolítsuk el. A vakoltszigeteléh eltávolítása után a fugákat körülbelül 20 mm mélyre kell megkarcolni, például habarcsfutóval.
A falazatot meg kell tisztítani az összes felületi nem szilárd részecskétől, például durva kefével vagy magas nyomású vízsugaras tisztítóval forgó sugarakkal (a nagynyomású vizet gyakran használják homlokzatok javításánál). Ezzel a falazat nemcsak az injektálásra, hanem különösen a vakolati munkák megkezdésére lesz felkészítve. A falazat befejezésétől az injektálás befejezésétől számított technológiai szünettet be kell tartani, legalább 14 napot. Az injektálás és az eltelt technológiai szünet után szanálási alapvakolat/permetezés végezendő. Erre az alapvakolatr figyelembe lehet venni egy olyan készítményt, amely költségeit az erősen nem növeli, de ha a falazat sóit tartalmaz, az alapvető szanálási vakolat védett lesz az olyan sóktól, amelyek a maradék nedvességben lehetnek. A maradék nedvesség azt jelenti, hogy már jött létre a falazatban egy akadály a kapilláris nedvesség felemelkedésének megakadályozására, és ezáltal a falazat már nem kap talajról/felszívódó nedvességet, de még nem teljesen száraz, és ezért a maradék nedvességben lévő sók az új szanálási vakolatot részben szennyezhetik, az Ön esetében valószínűleg nem lényegesen. Itt van egy link az említett AquaSalt Stop termékre: https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/wp-content/uploads/2017/12/TL-AquaSalt-Stop-1.pdf. Ha azonban a meglévő vakolatokon nem észlelt sóvirágzást, és csak „csupán” nedves foltok, hólyagok, alaplaphoz nem tapadás van, akkor ez az alapozás alatti festék nem szükséges. A még nem teljesen száraz, de már kellően szilárd új szanálási vakolat felületére szanálási fugával kell kezelni, amely nem szabad, hogy úgynevezett „meghúzódjon”. A homlokzati festéknek szintén páraáteresztőnek kell lennie, ezért olyan festéket ajánlok, amely ne zárja le az összes páraáteresztő rétegeket. Az olyan homlokzatokhoz, ahol a időjárási terhelés nagyobb, mint a beltérben, leggyakrabban szilikat festéket használnak. A történelmi emlékek esetében gyakran használnak mészfestéket. A szanálási vakolatot rendszeres jelleggel kell használni a nedves falazat szanálásánál, de ami a szanálási vakolat kiválasztását illeti, ezzel a szanálási vakolat gyártójának márkanevét értem, nem gondolom, hogy ez a legalapvetőbb szempont. Az elsődleges és legfontosabb az, hogy a falazat megbízhatóan el legyen szigetelve a nedvesség felvétele ellen, és ha sók hatása alatt áll, az újonnan készített szanálási vakolatot antiszólyás védőréteggel kell védelemmel ellátni. De egy részletre mégis felhívnék a figyelmet. Az a vakolat, amelyet általában a padlótól, járható felülettől stb. szigetelnek, az Ön esetében a teraszon található zárkő járólap, ezzel az alaplappal érintkezik. A zárkő járólap azonban nem szigetelt, ezért többé-kevésbé nedves, ami azonban teljesen szokásos állapot. Ez a nedvesség azonban átkerül a járólapról a vakolatra, még akkor is, ha az új vakolat már száraz függőleges alapon lesz. Ez valóban egy kisebb problematikus részlet, de általában figyelmen kívül hagyott. Elegendő a vízszintes alaplapfelületen (ha nedves) hidroizolációs szalagot létrehozni a falazattól a vakolat vastagságának távolságára, amely ezáltal elválasztja a vakolatot a nedves alaplapról. Vagy a vakoláskor egy gyalult deszkát vagy alumínium lécet helyezünk a járólapok felületére, ezáltal rés jön létre az alaplap és a vakolat alsó éle között. Javasolt a körülbelül 30-50 mm magas és a vakolat vastagságánál nagyobb szélességű léc, hogy a vakolat megkötése után a léc könnyebben eltávolítható és időben ki tudja húzni – az alumínium léc erre a célra praktikusabb. A vakolat nedves alaplappal való érintkezésének problémájára mindkét megoldási lehetőség műszakilag megvalósítható, de az Ön esetében a hidroizolációs szalaggal hajlanék. Történelmi objektumoknál viszont az alaplap/külső vízszintes felület és a vakolat közötti réssel.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz