Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot kívánok.
A kérdéseihez sorrendben válaszolok:
1) Igen, az injektálási magasságokra vonatkozó megfontolása helyes. Természetesen hangsúlyoznom kell, hogy a második, magasabban elhelyezett injektálási vonal a legfontosabb az eredmény szempontjából.
2) Az AquaStop Cream® rendszerrel végzett injektálás, amely megakadályozza a kapilláris nedvességfelszívódást a falazatban, lényegében könnyedén csatlakozik más típusú vízszigetelésekhez és természetes menetét követi. És fordítva. Ha az AquaStop Cream® rendszer által létrehozott vízszigeteléshez (hidrofobizáláshoz) a falazat keresztmetszetében más típusú vízszigetelést kívánunk csatlakoztatni – legyen az aszfaltcsík, vízszigetelő fólia, vízálló habarcs, beton vagy egyéb bevonatok – akkor a csatlakoztatás elve mindig ugyanaz.
Magyarázat: az AquaStop Cream® injektálás után az aktív anyagok a vízszintes furatokból kiindulva kezdetben felfelé, főként azonban oldalirányban, valamint lefelé is terjednek, a falazat teljes vastagságában és az injektálás hosszában. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a furatoknak az axiális távolságait és mélységeit úgy tervezték, hogy ne csak a falazatban a furatok kitöltésével kialakult szűrőfüggönyök összekapcsolódása és átfedése valósuljon meg, hanem az aktív anyagok a falazat felületének pórusait is telítsék. Azzal, hogy ezt követően másik vízszigetelést a létrejött vízszigetelésre az injektálás helyén rákötöm, ráhegesztem vagy rányomom, a felszívódó nedvesség nem tud behatolni ezek a különféle vízszigetelések közé. A függőleges felület (a falazat vastagsága) a felszívódó nedvesség számára nem létezik. Remélem, érthetően magyaráztam meg.
3) Talán érdekvezéreltnek tűnhet a harmadik kérdésre adott válaszom. Megingathatatlan állításom az, hogy ha a falazat nedvessége a ház alapozása alatt kapilláris felszívódásból ered, akkor a krém injektálása a legmegbízhatóbb. Ez az állítás azonban már a hosszú táv és a masszív alkalmazások igazolták. Ha valaki más injektálási alternatívákat kínál – hangsúlyozom: injektálási – akkor zavarban vagyok, és ezt nem, kérem az kifejezésért, az én tudatlansággal, hanem az ő ajánlatával magyarázom. Kérem, olvassa el ezt a linket, és ha az olvasás után úgy érzi, hogy valami nem polgári vagy pontatlan, kérem a válaszát. Itt a link: https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/proc-tuto-injektaz/. Az olvasás után a bal felső sarokban lévő felfelé mutató nyíllal térjen vissza ehhez a témához.
Egyúttal köszönöm az erre az ajánlott alternatívára vonatkozó javaslatát. A szakemberek ajánlata ugyanis a hibrid gél hátsó injektálás, amely vitathatatlanul pótolhatatlan mindenhol, ahol nincs hozzáférésünk a terep alatti építőelem hátsó oldalához, és mégis létre akarunk hozni egy külső sík vízszigetelést. De miért ajánlani a vízszintes vízszigetelés létrehozására a falazatban a felszívódó nedvesség megakadályozása érdekében? Az én magyarázatom az egyetlen: valamit akarok ajánlani, ami felkeltse az érdeklődést. De az én nézetetem az, hogy az akrilgéllel végzett falazati kémiai injektálás, amely a kapilláris nedvességelszívódás falazatban történő megakadályozására hivatott, teljesen megbízhatatlan. Magyarázatot adok. Ha figyelmesen elolvassa az előző linkben található szövegem a gél injektálásáról, akkor előre világos, miért olyan negatív az én álláspontom. Az akrilgél használata során a falazat folyékony viszkozitásban telítődik. Az injektálási készítmények folyékony viszkozitásának hátrányait a pórusok telítésére (vagy inkább a pórusok telítésének valószerűtlenségét), valamint a falazatban lévő legfinomabb kapillárisok telítésére vonatkozóan már a távoli múltban magyaráztam, így ezt már nem szükséges magyarázni.
Az akrilgél kitöltéskor – szívesebben nem szeretném ezt a kifejezést használni – elsődleges formájában folyékony, vagyis nagyon híg és nagyon alacsony viszkozitással rendelkezik. Ezért az injektálás menete nem csak hasonlóan megy végbe, mint például a folyékony injektálások, mikroemulziók, hanem sokkal rosszabban, nagyon rövid idő alatt rugalmas gumi-jellegű anyaggá változik. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez ideális eredmény. Ez az anyag azonban tíz másodperc nagyságrendjében vagy néhány percen belül gumivá alakul. Lásd ezt a mintát: https://www.youtube.com/watch?v=6qef_OMxQxU
De lehetetlen, hogy ez az anyag, amely alapvetően a gél hátsó injektálásnak szánt és elnevezett, kompakt gátat hozzon létre, és ezt hangsúlyoznom kell, a kapilláris nedvességfelszívódás ellen a falazatban. Az abszorbeáló talajban, amelyre az akrilgél szánt, azonban az 1 m² felületre jutó sok tíz liter alkalmazása esetén ez a telítés valós. Ez azonban döntően nem vonatkozik például a tégla, az összes típusú gázsilikát, az összes típusú üreges tégla – méhsejt falazat alkalmazására, és már akkor sem, amikor természetes anyagokra alkalmazunk, például homokkő, mészkő, mun stb. Nem utolsósorban ezt a technológiát ismét hajlított furatok esetében ajánlják fel, amely folyadékoknál egyébként nem is működik, és ha figyelmesen elolvassa a „Miért krém injektálás” linkeket, nem szükséges magyarázni a hajlított furatoknak a hátrányait. És talán az utolsó gondolat, vagy inkább az én állításom az, hogy amikor látom az ajánlott technológiát téglafalaznál, ahol ugyan felületesen vízszintes fugákat használnak, de a furatok merítés után a függőleges síkhoz hajlottak, vagy közvetlenül a téglába fúrnak a fugán kívül, és így az egyik legalkalmasabb helyet – az átmenő fugát – nem használja ki, akkor már valóban nem tudom, hogyan kommentáljam ezt.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Švorc (Schwarz) ml.
731 565 565