Jó napot, Schwarz úr! Internetkapcsolati problémám volt, ezért csak most tudok megköszönni az Ön áttekinthető válaszait. Ugyanakkor szeretnék még egy tanácsot kérni: végezhetem az injektálást már tavasztól, vagy jobb, ha megvárom a nyarat, amíg a falazat ki nem szárad? Nem egészen világos még számomra, hogyan kell eljárni a falazat sarkaiban. Köszönettel várom Ön lehetséges válaszát. Üdvözlettel: Kocián József
- Kocián J. asked 1 hónap ago
- You must login to post comments
Jó napot, Kocián úr. Nem kell szárazabb időszakra várnia, úgyis bizonytalan, mikor jön el az. Néha nyár nagy csapadékmennyiséggel és magas relatív páratartalommal jár, néha pedig, mint tavaly, minimális csapadékkal. Azonban előnyösebb a kréminjektálást akkor végezni, amikor a falazat nedvesebb, mert akkor a szilán emulzió intenzívebben oldódik és könnyebben hatol a fal pórjainak és kapillárisainak mélyébe. Ez kicsit paradoxnak tűnhet a laikusok számára, de az összes szilán/sziloxán alapú injektálókrém ugyanígy viselkedik. Ez az összes szilán krém törvényszerű tulajdonsága. Ha valaki erről lebeszélne, higgyék el, nincs igaza. Ez a kréminjektálás más kémiai és fizikai elven működik, mint a folyékony injektálások. Ezt néha összekeverik, különösen technológiai eljárásaikban. Sajnos. Az sarkok injektálásáról pedig átmásolom egy már többször felvetett, de rendkívül fontos kérdést és a Tanácsadóból származó válaszomat.
Jó napot, nagyon fontolgatjuk a nedvesség eltávolítását az Ön módszerével, szeretnénk megkérdezni, hogy az injektálást kívülről vagy inkább az objektum belsejéből ajánlja-e (inkább belülről végezné). Előre is köszönjük a választ.
Jó napot. Az AquaStop Cream rendszernél egyáltalán nem lényeges, hogy az építőelem melyik oldaláról végezve az injektálást. Mindig a falazat teljes vastagságára fúrnak (mínusz kb. 30 mm). Fontos mindig betartani a technológiai eljárást, mint például a fúrások tengely távolsága, a fúrások átmérője, a fúrási sor magassága stb. Tehát ha Önnek megfelel a belső oldalról fúrni, az egyáltalán nem jelent problémát. Egy buktatópont mégis létezik. Ez a buktatópont a külső falazat sarkaira és azokra a helyekre vonatkozik, ahol a belső falazat a külső falazathoz kapcsolódik. Magyarázat: Logikus, hogy abban a pillanatban, amikor a vízszintes fúrási sort általában az alja mellett készítik (azon a helyen, ahol a felkapilláris nedvességet gátló zárást kell létrehozni) a külső falazatokba, de belső falakba is, és a fúrásokat a tárgy belső oldaláról végzik, és mivel a fúrásokat merőlegesen végzik a falazat függőleges síkjára, ezekben a sarkokban a falazat be nem injektált keresztmetszete (alaprajza) jön létre. A külső falazat sarkainál, de a derékszögben csatlakozó falazatok helyeinél is az eljárás a következő: feltételezve, hogy a belülről fúrunk, két lehetséges fúrási eljárás létezik. Az első az, hogy ezekben a sarkokban úgynevezett legyezős fúrásokat készítünk. A derékszögben egy másik falazathoz csatlakozó falazatnál ezt a legyezőt a lehető legkevesebb nyílási fúrásszámmal készítjük, azonban ennek gyakorlati korlátai vannak. A gyakorlatban ebben a belső sarokban maximum 3-5 fúrás készíthető. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a fúrásoknak az alja a falazat hátsó részén távolodik (szétnyílik). Ezért ezekben a belső falakban ezeket a legyezős fúrásokat mindkét oldalról készítik, tehát az építőelem bal és jobb oldaláról is. Ugyanezt a legyezős fúrást a külső falazat sarkaiból is elkészítik. Az első fúrás a 90 fokos belső sarok 45 fokánál készül, majd a következő fúrások bal és jobb oldalra készülnek. A második lehetséges eljárás a következő. Ha mégis tudna ezeket a helyeket a külső oldalról fúrni, az sokkal megbízhatóbb eljárás. A külső falazat sarkainál kívülről a falazat vastagságáig és a második falazat vastagságának hosszáig fúrnak. A jobb megértés érdekében jó alaprajz szerűen megrajzolni a falazatot, beleértve a falazatba vezetett merőleges fúrásokat, és azt hiszem, ez a kicsit nehézkes magyarázat könnyebben érthető lesz, de jó térgeometriai képzelettel valószínűleg nem is szükséges. Ugyanezt az eljárást a külső falazathoz derékszögben csatlakozó falazatnál is lehet végezni. Ott is, ha tudna kívülről fúrni (természetesen még mindig csak ezeken a helyeken), a fúrások a külső falazat vastagságáig és a derékszögben csatlakozó falazat vastagságának hosszáig készülnének. Ily módon ezek a helyek teljesen injektáltak lesznek. A külső oldalról készült fúrások esetén erre nincs szükség. De ha a fent leírt helyeket a leírt eljárás szerint oldja meg, az eredmény teljesen azonos lesz azzal, mintha a nedves falazat teljes hosszában kívülről végzett szanálást végzett volna. A válasz vége a Tanácsadóból.
Remélem, érthető a magyarázat, Kocián úr.
Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz – a cég ügyvezetője
TRUMF sanace s.r.o.
- Trumf S. answered 1 hónap ago
- You must login to post comments
