Jó napot.

A weboldal szövegeiben, az oktatóvideóinkban és a szakmai publikációkban hangsúlyozzuk, hogy ha a falazat vízszintes folyamatos fugában van, jelentős hiba nem kihasználni ezt a fugát a krémes injektáláshoz. Ha a ház belső oldaláról fúrja a külső vagy belső falazatot, az injektálás végzésekor bizonyos korlátozás, hogy a fúrások vonalát a lehető legközelebb hozza a padló felszínéhez. A fúrások vonalának maximálisan megengedett magassága a padlótól 100 mm. Ez a maximálisan megengedett magasság. Mindig azonban előnyösebb az injektálást a padlóhoz közelebbi folyamatos fugába végezni. Ha belülről fúr, ahol a meglévő padlók nem bontottak ki, nem lehet kihasználni azt a fugát, amely a nullától (padló felszíne) körülbelül 35-40 mm magasságig terjed, mivel a fúrógép térfogata egyszerűen nem engedi be az erősített fúrócsúcsot ebbe a fugába. Az AquaStop Cream rendszerre nézve a falazat függőlegesétől elhajló fúrások kontraprodutívak, és ez nem csak a tégla falazatnál, hanem a vegyes, kő falazatnál és másoknál is. A padló felszínétől körülbelül 35 mm-es kezdő magasságtól már be tud fúrni a folyamatos fugába. A falazat folyamatos fugába történő injektálása 100%-os biztonságot garantál a málta ágya bedörzsölésére és telítésére, és ez nemcsak ebben a málta fugában történik, hanem legalább egy tégla sorral lejjebb, és ez egy további előny. Így egy jelentős magasságú sáv alakul ki az izolációban a falazatban. Az elhajló fúrások hátrányosak, mivel az elhajlással az aránylag egyenletes (kör alakú, ovális) terjedés kúpos terjedésre változik, vagyis az elhajló furánál a fúrás alján a hidrofób kimaradás terjedése a legintenzívebb, illetve leghosszabb ideig tartó, majd a fúrás nyílásánál pedig az injektálási sűrű emulzió fokozatos kifolyása miatt gyengébb az idővel kialakuló gát. A fúrások függőlegestől való maximális elhajlása 15 fok, ahol ez a kezdődő kúpos terjedés még nem lényeges. Az esetleges 15 fokos fúráselhajlás csak a vegyes, kő falazatnál érvényes, vagyis a folyamatos fugák nélküli falazatnál. Ezt az esetleges fúráselhajlást a falazat függőlegesétől a folyamatos fuga nélküli falazatnál magassági okokból végzik, például a padlót elválasztó két különböző magasságú helyiség padlói közötti magasságkülönbség miatt. Ez az esetleges magasságkülönbség két padló között csak a fúrások enyhe elhajlásával lehet megoldani, ha egyáltalán valamit megold. A tégla falazatnál még az enyhe fúráselhajlás is a fenti okok miatt nem megfelelő. Vízszintes kivitelben végig lehet fúrni a téglán, de ez is hátrányos, mivel megint elveszítjük az aktív anyag egyenletes terjedésének előnyeit a folyamatos fugában. Ugyan a porózus, szívó téglát fúrjuk, ahol az aktív anyag a téglageometriájában is megbízhatóan terjed, de a téglán túl van az érintkezési függőleges málta fuga, amely még szívóbb, majd megint a téglá, stb., a falvastagság szerint. Ez nem azt jelenti, hogy az így fúrt falazat egyes fúrásaitól kialakuló gátak nem kapcsolódnának össze és ne alakulna ki funkcionális gát a felszívódó páratartalom megelőzésére, de az így kialakuló vízálló bevonat intenzitása mégiscsak változik, egyenetlenebb. Ezekből az okokból a folyamatos fuga nem kihasználása a falazatban hibának tartom, mivel elveszítjük ennek a falazattípusnak a jelentős előnyét, amely számunkra nyitva áll!

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz