Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot,
szinte biztosan szükséges, sőt azt mondhatnám, hogy akkor kell elvégezni a kémiai vagy mechanikai falazat-alávágást, amikor feltétel, hogy a külső, de nagyon valószínűleg a belső falazat sem rendelkezik szigeteléssel az felszívódó páratartalom ellen, mint éppen egy jelentős felújítási fázisban. Mivel nálatok már volt szakember a szanációban, nem fogom leírni az injektálási eljárásokat, elveket és szabályait a felszívódó páratartalom megelőzésére. Ezt feltételezem, hogy hibátlanul zajlik majd. Tehát az Önök kérdésére ebben a pillanatban válaszoltam, de mégis szeretnék nyilatkozni az Önök házának alapjainak megerősítési javaslatáról. Az Önök leírásából kitűnik, hogy az építész az alapok megerősítését javasolta az elégtelenes mélység miatt. Ez az építész javaslata vitathatatlan és ésszerű. Ha azonban nem magas épületről van szó, mint például egy többlakásos házról, akkor lehetséges ez az eljárás is, amelyről természetesen az építészével konzultálnia kell, és az ő jóváhagyása után esetlegesen megvalósíthatja az én tanácsaimat. Az elmúlt több mint 20 év építés-felújítási gyakorlatom, amikor még az építési szféra előtt dolgoztam százas nagyságrendű építkezéseken, azt mutatja, hogy ezekben az esetekben én is meghívtam az építészt, akiben teljesen megbíztam, és konzultáció után néhány esetben a következőképpen jártunk el. Kívülről kiástuk az alapokat, de hangsúlyozom, hogy alacsonyabb házakról volt szó (családi házas típus), amelyek azonban még nem mutattak alapvető statikai hibákat, és ezt az alapozási nyílásig tettük, amely egyes esetekben mindössze 400 mm volt, néha többlakásos házakról volt szó, ami hihetetlen volt. A régi családi házaknál és gazdasági építményleknél azonban ez nem volt szokatlan. A kémiai injektálás megvalósítása és más belső építési munkák során, amikor a bontási és ásatási munkák során ez az aggasztó állapot is felmerült, meghívtam az már említett építészt. Ő általában ezt a megoldást javasolta. Az ásatást kívülről végezték, de nem az alap teljes szélessége alatt, hanem az alapozási nyílás alatt körülbelül 150 mm mélyen, és az ásatás szélessége körülbelül 500-600 mm volt. Az ásatást az alap alatt is elvégezték, de nem annak teljes szélességében, hanem körülbelül 200 mm távolságban az alap alatt. Ezzel csökkent az épület statikai veszélyeztetettsége az ásatási munkák során. Az ásatás után készült egy betonozott „alsó övezet”, amely az alapokat összehúzta és egyúttal részben megerősítette azokat a süllyedés ellen. A betonozást vízszintesen és keresztirányban vasalták és döngöléssel tömörítették, hogy különösen az alap alatt ne keletkezzenek kitöltetlen helyek. Ezzel az eljárással a szakaszokat is be kell tartani, de nem kellett ilyen hosszúnak lenniük, és mégis megengedhettük magunknak, hogy ezeket a munkákat valamivel nagyobb szakaszokban végezzük. Mindenesetre az alap teljes szélességén való alávágása kockázatos helyzet, és hatalmas körültekintésre van szükség. Ezzel nem kívánok az építésznek semmilyen módon ellentmondani, sőt ellenkezőleg, teljesen megértem a döntését. Csak adok az „plénumban” egy lehetséges építés-technikai eljárást, amely az Önök építkezésére nincs konkretizálva, mivel nem ismerem az összes összevetést. Mivel az általam működtetett tanácsadóhoz „ragaszkodott” az Önök kérdésében, abban a reményben, hogy tanácsokat kapnak, nem akartam ezt a részt kihagyni, ezért nem fejeztem be a tanácsadást a válaszom harmadik mondatánál. Az épület belső nyomásirányai és terhelése stabilizálódni fognak az új vasbeton alapbeton közvetítésével, amikor az alapbeton magassága elegendően magasan kell, hogy legyen az alapozási nyílás felett, hogy megbízható támogatódás jöjjön létre a falak között. Ez azonban biztosan javasolt volt.
Összegzés:
Ebben a területben az Önök építésének van a meghatározó szava.

Baráti üdvözlettel
Jiří Schwarz