Jó napot. Válasz az első kérdésre: A maltaspárok, amelyek már „nem szilárdak”, annál nagyobb nedvszívóak a vízzel/páratartalommal szemben, és ezáltal nagyon nedvszívóak az injektálási emulzióra is. A régi spárok ideálisak a kréminjektáláshoz, beleértve az agyaghabarccsal rakott falazatot is. A fala szerkezetének azonban van egy hátránya, amelyet Ön leír. A falazat az Ön leírása szerint meglehetősen száraz. A száraz falazatban az injektálási emulzió hatékonyságának növeléséhez elegendő a fúrásokat enyhén vízzel előnedvesíteni. Ez nem jelent valamiféle vízalapú előinjektálást, csupán a fúrások vízzel való leöblítése elegendő. Az AquaStop Cream injektálási krém körülbelül 20% vizet tartalmaz tartalmában, de száraz falazatban történő injektáláshoz ez nem sok. Az aktív anyagok diszperziója ebben az esetben csökkent, bár teljesen száraz falazatban is terjednek, de kevésbé intenzíven (a fúrások körüli halók rövidebb távolságot érnek el), mint a nedvesített falazat esetében. Az aktivátor azonban az Ön esetében nem szükséges. Az vakolat vastagságát illetően értem az Ön aggályát. Két lehetőség van ennek a problémának a megoldására, amely azonban egyáltalán nem szükséges, hogy felmerüljön. Azáltal, hogy az AquaStop Cream rendszerrel injektálási vonalat készít az első padló feletti spáróban, a falazat kiszárad. Ebből nem kell tartani. Ezáltal a vakolat nem nedves falazaton lesz, hanem egy bizonyos időkereten belül már száraz alapon, és a jövőben nem lehet nedves. De ha a vakolat az alsó részben nedves padlóra érinti, akkor nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a vakolat vastagsága, annál nagyobb a nedves alappal való érintkezi felülete, és a nedves padlóalap nedvessége az vakolat szerkezetébe hatolhat. Ez általában és intenzíven különösen az homlokzat lábazati részein fordul elő. A megoldás tehát ez. Az injektálás elvégzése után az előirányzott vakolat vastagságban vízhatlan kenhető réteget helyez/hegesztít/visel fel, és ezzel vízhatlan csíkot hoz létre a falazat függőleges síkjától a vakolat vastagsságának távolságáig, így az új vakolat nem érinti a nedves padló felületét, vagy az vakolat elkülönül a padló felületétől, és nincs olyan irány (sem függőleges, sem vízszintes alapú), ahonnan az vakolatnak nedvességet kellene kapnia. Második lehetőség. Ezzel szemben az injektálás előtt befejezi a vakolási munkákat néhány napos szünettel, azaz egy kis időbeli technológiai szünettel, és ezen az új vakolaton keresztül végzi el az injektálást. Ezáltal az injektálási krém aktív hidrofóbizáló anyagai nem csak a falazat keresztmetszetébe szívódnak fel, hanem az új vakolat vastagságába is az injektálási vonal helyén. Azonban ebben az eljárásban is fontos a kiválasztott spárába történő fúrás. A spárok azonban már az vakolat alatt vannak. Ez azonban nem igényel technikai szempontból összetett megoldást. A vakolási munkák során a kiválasztott spáróban az injektálási vonalak végpontjain például 100 mm-es szöget verjen a kiválasztott spárába, amely lokalizálja a spára magasságát az vakolatok befejezése után is. Ezt követően például építési cérnaszedővel ezt a két pontot (részben kiálló szögeket) összekösse cérnával, és húzzon egy vonalat az új vakolat felületén. A vakolaton keresztül a vonal mentén gond nélkül furhatja magát a vakolat alatt lévő spárába, még akkor is, ha a fúrót 1-2 mm-rel magasabban/alacsonyabban helyezi a vonal melletti helyre, mivel a fúró csúcsa behatol a vakolat alatt lévő spárába. Tehát még ebben az eljárásban sem veszíti el a falazat folyamatos vízszintes spárájának előnyeit, és egyúttal nem csak a falazatot, hanem az új vakolatot is injektálhatja. Mindkét megoldás megbízható és könnyen megvalósítható. Remélem, hogy az Ön kérdésének második részét jól értettem. A dugóra való utalás egy kicsit zavaros az Ön kérdésében. Fúrás helyett behelyezett dugóval, de dugó nélkül sem tudjuk nedvességgel ellátni az vakolatot. Feltételezem, hogy ezt valójában nem így értelmezte.
Baráti üdvözlettel
Jiří Schwarz

Nagyon köszönöm a tanácsot.