Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot, Bambas úr!

Az AquaStop Cream Rendszerrel létrehozott vízzáró réteg élettartamát minimum 30 évben garantáljuk. Ez azonban csak az alsó határ. Az építőiparban működő legtöbb gyártó alacsonyabb garantált élettartamot közöl termékeire – mi sem vagyunk kivétel –, és ennek nyilvánvaló oka van: a termék élettartamát nem csupán annak minősége befolyásolja. Van még egy legalább olyan fontos tényező: az alkalmazás során az utasítások betartásának minősége és pontossága, amelyet a kivitelezőnek vagy cégnek kell biztosítania. A hiba nélküli kivitelezéshez részletes utasításokat, videós oktatóanyagokat, 7 éve működő internetes tanácsadási szolgáltatást Csehországban és Szlovákiában, telefonos tanácsadást, valamint letölthető műszaki dokumentációt biztosítunk. Az AquaStop Cream Rendszernél a technológiai eljárás egyszerű, és maximális támogatásunkkal, valamint a vásárlónak az általunk nyújtott információkkal való megismerkedésére fordított erőfeszítésével a hibázás gyakorlatilag lehetetlen.

Egy szemléltető példa az említett élettartamra: Egyes gyártók – például a minőségi bitumenes szalagok gyártói – 10 év garanciát ajánlanak termékeikre. Azonban nyilvánvaló, hogy ezek a minőségi szalagok ennél sokkal hosszabb élettartamúak lesznek. De ez érthető is. Miért vonnák magukra az esetleges panaszok felelősségét, amikor termékük minőségét és tulajdonságait csak az által deklarált Tanúsítványokkal tudják garantálni – amelyeket az államigazgatási szervezet, a TZÚS végez igen felelősségteljesen és szakszerűen? Termékünknél nagy mennyiségű vizsgálatot végeznek, amelyeket 3 évente megismételnek, és az államhatóság minden évben közvetlenül a gyártáshelyen végez jegyzőkönyvi ellenőrzést. Ez két olyan sík, amely alapvetően befolyásolhatja az élettartamot, vagy inkább a termék működőképességét – és még egy harmadik síkhoz is jutunk. A minták az adott termékre vonatkozó műszaki lapban meghatározott módon kerülnek tesztelésre. De valószínűleg a legfontosabb információ – és nem csak Önnek – az, hogy a szilan/sziloxán alapú injektálási technológia már az 1970-es években fejlesztették ki és alkalmazták Nyugat-Európában, és az akkor injektált házak és minták máig nem mutatnak kapilláris felszívódásból eredő nedvesség nyomait. Ez azt jelenti, hogy az élettartamra vonatkozó deklarációnkat minimum 50 évre megemelhetjük. Ez az igen érdekes kapilláris felszívódás megelőzésére szolgáló injektálási eljárás már sikeresen teljesítette az általunk proklamált élettartamot, és már az 1990-es évektől széles körűen használták Nyugat-Európában. Ez a technológia és kémia a kapilláris felszívódás megelőzésére szolgáló további szigetelés létrehozásához fokozatosan megjelent a cseh és szlovák piacon is. Technikai eredményeivel és ár-érték arányának kedvezőségével kiszorította az folyékony injektálási folyadékokat – és ezt szerénységgel részben a mi kitartó oktatási tevékenységünknek, a gyártás fejlesztésének, az új eljárások és megnevezések bevezetésének, az eredményesebb utasítások és alkalmazások alkalmazásának köszönhetjük – mindezt azzal a céllal, hogy objektívebb összehasonlítást tegyünk az ugyanis probléma megoldására szolgáló más módszerekkel.

Igazoltuk, hogy a krémes konzisztenciájú AquaStop Cream-hez szükséges feldolgozandó nedves falazat esetében nincs felső határ, sőt éppen ellenkezőleg – ha a falazat a injektálás időpontjában alacsony százalékos nedvességtartalommal rendelkezik, ez bizonyos hátrány. E céljából aktivátort fejlesztettünk ki. A folyékony emulziók esetében fordított a helyzet – de ki injektál száraz falazatba? Ha azonban száraz falazatot folyékony folyadékkal (például mikroemulzióval) kezelünk, akkor a folyadék átszivárgási sebessége miatt – még száraz körülmények között sem – nem képes a pórusokat és kapillárisokat telíteni; nem beszélve a kőfalazatról, ahol a mikroemulzió és hasonló folyékony injektálási folyadékok alig hatékonyak. Mi a helyzet a fúrások termikus hidjaival? Eddig sehol nem írták le, hogy a furatokat – ha az injektált krém az adott területen beszívódása után nem töltik meg habarccsal – polisztirol dugóval kellene lezárni. Ez szintén a mi felfedezésünk, amelyről nyilvános oktatás útján tudósítottunk.

Amint az aktív anyagok telítik a pórusokat és kapillárisokat, azok falain állandó, tovább nem oldódó kötés alakul ki – ahol a víz (nedvesség) felületi feszültsége miatt korábban fel tudott szívódni, függetlenül a gravitációtól. Amikor a pórusok és kapillárisok felülete vízlepergető, a víz elveszíti felületi feszültségét, és a réteg fizikailag nem hágható át. Az aktív anyagok az injektált anyagban szétszóródva kompakt vízlepergető réteg kialakulásához vezetnek. A képződött polimer szerkezet stabil és inert a sók és oldatuk hatásaival szemben. A Si-O-Si láncok közötti szilárd kötések szétszakítása normál körülmények között gyakorlatilag lehetetlen. Elképzelhető, hogy azonos furatokból újrainjektálunk egy falazatot, de sok évtized múltán sok tekintetben ismeretlenség lenne számomra. Megfogalmazódhat egy új technológia, új lehetőségek – egyszerűen túl hosszú időhorizont a saját időfelfogásom szerint, tekintve a kémia és más tudományágak szédítően gyors fejlődését. De ha csak teoretikus megközelítésből vizsgáljuk a kérdést: igen, miután a vízlepergető réteg, a polimer gyanta szétbomlott, azokat a „már nem vízlepergető” területeket újrainjektálhatjuk az azonos furatokból krémes emulzióval.

Az utolsó pont, amelyre rákérdeztek, a falazatban lévő só. Önök nem az elsők, sem az utolsók, akik ezt kérdezik.

Ezt érthető módon joggal teszik fel. A falazatban található só származhat abból, hogy az alapok és az alapozás körüli talaj természetesen – vagy még jobban az emberi tevékenység által – sózott. A só ásványvagyis vízben oldódó. Ha az alapozásnak már nincs működő hidroizolációja, a nedvesség a talajból felszívódik, különösen az alapokat nedvesíti meg, majd kapilláris úton felszívódik a padlózatba és a falakba, így az épület nagyobb vagy kisebb mértékben nedves lesz. Mivel a sók vízoldódóak, a nedvességgel együtt mozognak, amelybe feloldódtak. Az alapozás nedvessé válik, és a bennük lévő sók típusától és mennyiségétől függően a falazat is sózódik. Az alsó építményrészek feletti területeken a víz a falazatból elpárolog, de a só nem. Ezek a fehér solóvirágok a falazat és vakolat felületén – tűszerűek, csomók különféle alakzatokban, de általában fehéren. Néha az emberek ezeket solóvirágokat összetévesztik a penészzel, amely általában szürkészöld. Ez az első különbségtételi jel. De ez a felület; mi van a falazatban? Ott még van víz, a százalékos nedvesség még nem párolgott el, és amint említettem, a só bizonyos mértékig feloldódva van a nedvességben. De mi történik, amikor az injektálási krém a furatokba kerül ezeken a helyeken? Lassan, de biztosan ugyanazzal a fizikai folyamattal kezd terjedni, mint a víz. Még az AquaStop Cream injektálási krém – erős krémes hidrofób koncentrátum – is az előállítás során stabilizált módon körülbelül 20% víztartalmú összetevőt tartalmaz. Ez azonban nagyon fontos. A krém a falazat pórusain és kapillárisain keresztül terjed, és magas aktív anyag-koncentrációja a terjedés során a pórusfalak felületeire kerül. De mivel vízlepergető, eltolódik, visszatartja a nedvességet a pórusokból a falazat felszínébe és az injektálási rétegen kívülre is. Ezért fordulhat elő – bár nem gyakori – hogy pár nap múltán a furatok vonalában fehér solóvirágok jelennek meg. Ismételem – nem gyakori, de nem is egyedi. Azonban ez azt mutatja, hogy a só nem alkot valamiféle elválasztóréteg a falazatban az injektálási krém számára. Az injektálási krém egyszerűen kiáramoltatja a vizet – függetlenül attól, hogy több vagy kevesebb sóval szennyezett – a falazatból, nem nyomás vagy expanzió révén, hanem pontosabban vízlepergető tulajdonsága által, és a már száraz alapfelületen egy további már nem oldódó és nagyon stabil réteg képződik. Ez az AquaStop Cream krémes injektálásának elve. A nedves és sózott falazatra kapott eredmények valóban érdekes. A felszívódást megelőző réteg mindig kialakulnak. A felületen (ha ilyen jelenség előfordulna) kicsapódott sót mechanikailag vagy kémiailag lehet tisztítani (nem reális az egész falvastagságú desózás sem az injektálás előtt, sem után – a további hidroizolációs anyag miatt a felszívódás megelőzésére), hogy az ezt követő vakolási munka során a sók ne az injektálási vonal területén, hanem az új, még nem sózott vakolatba kerüljenek. Ezért jó, ha az ilyen sózott falazat esetén hosszabb technológiai szünetet tartunk az injektálás befejezése és a vakolási munka megkezdése között. A kiszáradt falazatban a sók már nem tudnak vándorolni, így nem kerülnek a felszínre sem. Célszerű az ilyen erősen sózott falazat esetén az injektálás után az előbb említett hosszabb technológiai szünetet betartani, és a vakolási munka megkezdése előtt – amely ismét nedves folyamat, de csak a felületen – anti-sós bevonatot, például AquaSalt Stop-ot alkalmazni, amely az új vakolat anti-sós védelmet biztosít.

Barátságos üdvözlettel,
Jiří Schwarz

Jó napot, Schwarzi úr,

köszönöm a világos és részletes választ a kérdéseimre, amely bizonyára sok időt igényelt Öntől. Éppen ezért az Ön hozzáállása miatt döntöttem úgy, hogy az Aquastop krém alkalmazásával végzem el az injektálást. Az első e-mail elküldése óta több kérdés is eszembejutott. Most megkezdek az előkészítő munkálatokat, és megrendelném a krémet a szükséges kiegészítésekkel együtt. Ezt követően engedelmével több kérdést egyszerre küldök, vagy az e-mail tanácsadási szolgáltatáson keresztül keresem meg Önt.

Kívánok Önnek gyorsan növekvő elégedett ügyfélkört,
üdvözlettel
Martin Bambas