Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot,
kérdése bizonyára a talajszint feletti kerítésfal injektálására vonatkozik. A talajszint feletti kerítésfal hőmérsékleti feltételei az injektálás alkalmazásakor télen nem változnak, függetlenül attól, hogy a falat belülről vagy kívülről fúrjuk-e meg. Ezért írom így, mert azt tapasztaltam, hogy néhány kivitelező abban a tévhitben van, hogy a kerítésfalnak a belülről történő megfúrásakor a téli hőmérsékleti kockázat csökken, vagy egyáltalán nincs. De természetesen ez nem igaz. A talajszint feletti fal lehetséges befagyása függetlenül attól zajlik, hogy kívülről vagy belülről történt-e a megfúrása.

A kréminjektálás a hőszigetelt homlokzattal rendelkező kerítésfalbannaturetesen más hőmérsékleti határokkal alkalmazható stb. Valószínűleg nem is kérdezedett meg az altalajszint alatti fal/pincékben történő injektálásról, ahol a fal hőmérséklete az év során viszonylag kis hőmérsékleti eltérésekkel változik. Itt természetesen nem történik befagyás a fagymentes mélységben. Ugyanez vonatkozik az 1. emeletre is, például belső válaszfalakra, ahol a helyiségek télen fűthetők. Ezekben az esetekben valójában nincs mit magyarázni vagy attól tartani.

Talán Önnek és az egyéb olvasóknak is meglepő és érdekes lesz az én válaszom.

A fagypontot meghaladó hőmérsékletek a fal befagyásához vezethetnek, és ezáltal bizonyos mértékben csökkenthetik az injektálás eredményét. Az AquaStop Cream injektálókrém azonban nem olyan érzékeny a fagyásból eredő károsodásra, mint általában feltételezik. A pillanatban, amikor a külső hőmérséklet 0 °C alá, azaz a fagypontot meghaladja, a víz a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba kezd változni, és így mechanikai tulajdonságai megváltoznak. Ez azonban a H2O-ra vonatkozik. Az olyan szilán és sziloxán alapú injektálóemulzióra, mint az AquaStop Cream krém, a fagypont, azaz a dermedési pont, a –17 °C-nál kezdődik, ami természetesen jelentős különbség. Azt is figyelembe kell venni, hogy az injektálás eredménye a külső levegő hőmérsékletétől nem, hanem a fal hőmérsékletétől függ, ami jelentős eltérést mutathat. Ennek ellenére a gyakorlatban a külső levegő hőmérsékletét kell figyelembe vennünk, mivel az előbb vagy később befolyásolja a fal hőmérsékletét. A hőmérsékletek lassan kiegyenlítődnek. A probléma azonban teljesen máshol van. Még ha az injektálókrém is a H2O fagypont alatti hőmérsékletű falban lenne, az emulzió nem sérülne meg. Ezt az állítást saját, 3 éves teszttel támasztom alá, amelyet 11 évvel ezelőtt végeztem el. Három év elteltével, miután az injektálókrémet rendkívül alacsony és magas hőmérsékletnek tettem ki, tesztet végeztem a falban, valamint laboratóriumi tesztet is, és az eredmény érdekes volt, talán meglepő is. Az AquaStop Cream injektálókrém tulajdonságaiban semmi sem változott, és a kísérleti minta megtartotta hatékonyságát. A termelő vállalat törvényi képviselőjeként az Ön kérdésére vonatkozóan a termékünk műszaki adatlapjára kellene hivatkoznom, ahol minden megfelel az érvényes szabványoknak, előírásoknak és rendeleteknek, amelyek a termék tanúsításához szükségesek. Az általam üzemeltetett tanácsadó azonban elsősorban gyakorlati tanácsokra szolgál, ezért a gyakorlati szinten válaszolok, amely azonban nem ütközik az dokumentációval, bár néhány megfogalmazás látszólag eltér és nem magyarázható szélesebb összefüggésekben. Ha a falban a páratartalom százalékos aránya magasabb, akkor annak hővezetési képessége növekszik, így a hőveszteség is nagyobb, ami a külső/környezeti hőmérséklet csökkenésével a falbeli hőmérséklet gyorsabb csökkenéséhez vezet, de fordítva is. Ez általánosan ismert. A külső hőmérséklet magasabb és tartós csökkenésénél a talajszint feletti kerítésfalfal fokozatosan kezd befagyni. A vízben/páratartalomban a falban (a fal külső oldaláról kezdődően) megkezdődik az átalakulás a szilárd halmazállapotba. A falban található páratartalom, azaz a pórusokban és kapillárisokban található páratartalom, jégkristályokká kezd alakulni, azaz szilárd halmazállapotba. A jégkristályok akadályt képeznek az injektálókrémmel már elvégzett kitöltésben lévő aktív anyagok diszpergálásához a fúrásokban. A fal befagyása fokozatosan történik, és több tényezőtől függ, de azt gondolom, hogy nem szükséges részletezni, hogy miből és miért. Alkossunk tehát egy modellpéldát a magyarázathoz. Az injektálást a kerítésfalbban végezzük, függetlenül attól, hogy a fúrásokat a kerítésfalnak a kívülről vagy belülről végezték-e az alsóbb részén, de olyan időben, amikor a fal befagyása még nem történt meg. A falban azonban a hidrofóbizálás, amely megbízhatóan megakadályozza a kapilláris felszívó páratartalmat, viszonylag lassan alakul ki, és ez hetekben számítható. Ez a megbízható folyamat azonban télen kétértelmű. Nem az injektálás időpontjában lévő hőmérsékleti feltételekből kell kiindulni, hanem azt kell figyelembe venni, hogy olyan hőmérsékleti változások fordulhatnak elő télen, amelyek az ellen a páratartalom-ellenes képernyő kialakulásának időszakában drámai módon megváltozhatnak, amely, amint az előző mondatokban említettem, hetekben alakul ki. Ha az aktív anyagok diszpergálása még nem fejeződik be, és a fal ebben a fázisban kezd befagyni, az aktív anyagok diszpergálása megállhat a már befagyott fal mélységében, természetesen a falban lévő pillanatnyi páratartalom százalékos arányától, a fagypontot meghaladó hőmérsékletcsökkenéstől, ennek időtartamától, a fal típusától stb. függően. Az injektálókrém terjedése a fúrásban azonban nem áll meg. Az injektálóemulzió a fal nem befagyott mélységében fog terjedni, amíg a folyamata be nem fejeződik. A fal ugyanis nagyon valószínűleg nem fagy be azonnal teljes vastagságában. Mi tehát a fokozatos befagyás következménye? A képernyők a nem befagyott fal vastagságának mélységében intenzívebbek lesznek, de a befagyott fal mélységében a képernyő természetesen nem alakul ki. A jégkristályok a fal pórusaiban és kapillárisaiban azonban egy napon eltöltödnek, és a fal átjárhatóvá válik a kapilláris felszívó páratartalomra, és ezáltal az AquaStop Cream injektálókrémben található aktív anyagok terjedésére is. A fúrások azonban lehetnek már üresek, mivel, ahogyan fent leírtam, az injektálókrém időközben a még nem befagyott és hőmérsékleti szempontból magasabb fal vastagságába fog beépülni. Ezt a magyarázatot azért írtam meg, hogy ez a probléma minden összefüggésében tisztázódjon. Ha az Ön esetében biztos lehet, vagy inkább hinni fog abban, hogy a fal nem fog befagyni, mondjuk körülbelül 3 hétig az injektálás befejezése után, minden jól fog menni. De vajon hinni lehet olyan hosszú időre szóló időjárás-előrejelzésben a téli hónapokban? Úgy gondolom, hogy minden információt megadtam ahhoz, hogy Ön eldönthesse, vajon bele-e bocsátkozzon az injektálásba a kerítésfalbban a téli időszakban. Most azonban október végén vagyunk, és a legalább 600 méter tengerszint feletti területekre még messze nincs kockázatos időszak, ami gyakorlatilag novemberre is vonatkozik. A hőmérséklet-csökkenés kockázatának határát azonban az injektálónak magának kell eldöntenie. Ez nem az én kihátrálása, hanem olyan tények, amelyeket például nem lehet műszaki adatlapokba beépíteni. Ezért ezekben a dokumentumokban szigorúan meghatározott hőmérsékletek és egyéb alkalmazási feltételek, valamint ajánlott tárolási hőmérsékletek szerepelnek, hogy az ügyfélnek világos információi és irányelvei legyenek.

De vajon ezek az értékek a gyakorlatban mindig ilyen abszolútak? Hol húzódik a valódi kockázat határa? Valószínűleg a műszaki adatlapban, a miénkben is, a termékeinkre vonatkozóan. De úgy gondolom, hogy ez a válasz segíthet néhány esetben „megnyugtatni”, vagy fordítva, ezt az ügyet nagyobb körültekintéssel kezelni. Két általános törvényszerűség és egy tanács az kedvezőtlen hőmérsékleti állapotra vagy a gyanúra.

1. A fagypontot meghaladó hőmérséklet rövid idejű csökkenése általában nem okoz fal befagyást. Például: Az éjjel a hőmérséklet –3 °C-ra csökken (szokott, hogy több órára), és nappal a hőmérséklet +8 °C-ra emelkedik. Ez az ingadozás nem okoz fal befagyást.

2. Azonban minél inkább a téli hónapokat fontolgatjuk, az elõbb említett kockázatok nőnek.

3. De mit tehet az építtető, ha már más építési munkálatokat tervezett meg, amelyeknek az injektálás megvalósítása után kell következniük, vagy a hőmérsékletek gyorsabban és korábban kezdenek csökkenni, mint azt várta? Egy megoldás mindenesetre létezik. Amint már az elején említettem, a hőszigetelt homlokzat esetén az injektálás elvégzésekor gyakorlatilag nincsenek korlátozások, tehát mentes a hőmérsékleti kockázattól. Ez az iránymutatás.

Ha a fal már befagyott, ebben az esetben tavaszra kell várni, és az injektálást semmiképpen sem szabad elvégezni! Ha azonban a fal még nem fagyott be az injektálási munka megkezdésének pillanatában, az egész helyzet a következőképpen oldható meg. Az injektálási vonal helyett poliuretánhabbal vagy ásványgyapottal borítom le a falat, például 50 x 500 x 1000 mm méretű panelekkel, és ezt pontosan a poliuretánhab magassági középpontjára helyezem. A borítás tehát a falon 250 mm-rel az injektálási vonal alatt és felett lesz. A poliuretánhab panelre annak szélén montázshab kerül, és a panel a falra nyomódik. Ez az így elvégzett hővédelem nem bonyolult, és költsége körülbelül 50 forint egy folyóméterenként. Hat hét után a panelok gond nélkül eltávolíthatók a falról. Ez a megoldás, inkább intézkedés, bár nem szokásos, de ha az építtető valamilyen okból a hőmérsékleti kockázat pillanatába kerül, ezzel az eljárással az veszély drasztikusan csökkenthető, és az AquaStop Cream rendszer kréminjektálása sikeres eredménnyel megy végbe. Bár ez a megoldás nem szabvány, de jó tudni az összes lehetőséget arra vonatkozóan, hogyan lehet az ilyen kedvezőtlen helyzetet megoldani.

Baráti üdvözlettel
Jiří Schwarz – a vállalat ügyvezetője