Jó napot, Ševčík úr.

A vegyes falazatnál rendszerünk hatékonysága szintén magas, de meg kell említeni, hogy a vegyes vagy kőfalazat általános fogalom. Vannak vegyes falazatok, de olyan kőfalazatok is, ahol az ásványi falazóanyag szívóképessége és porozitása, nemcsak a habarcságyak, kitöltések megfelelőek, mint például az ópalus, homokkő vagy mészköves falazat stb. Ott a hidrofób összetevő megbízhatóan terjedhet, bár természetes kőről van szó, és ez nem csak a habarcságyakban, hanem a szívóképes kő szerkezetében is történik. Az Ön által leírt kőfalazat összetételéből ítélve olyan kőfajtáról van szó, amely lényegében teljesen nem szívóképes. A nedvesség valószínűleg nem a kőanyagon, hanem az építésnél szabálytalan, agyag habarccsal kitöltött fugákon keresztül fel, ahogyan azt leírja. Ez a habarcs a régebbi időkben nagyon gyakran használták. Ennek a falazatnak az egyik gondja azonban az, amit az előző mondatokban már leírtam: az Ön falazatában a nedvesség nem a kőanyagon át jut fel, ahogy azt a szívóképes kőanyagnál tapasztaljuk, hanem a habarcsfugatokon keresztül. A kréminjektálás, valamint bármilyen folyékony injektálás elvét illetően az a célja, hogy telítse a fúrások körüli terület környezetét, és így egy egész injektált és fúrt falazat teljes mélységén és hosszán át egy teljesen zárt hidro-izolációs függönyt hozzon létre. Az igazi probléma – szó szerint – az, hogy a pala nem porózus és ezért nem szívóképes. A nedvesség csak és kizárólag, ám mégis intenzíven, a falazó habarccsal fel. Então a kérdés az, hogy hány habarcsfuga átmetszhető fúrásokkal és milyen szélességben, hogy az injektálási krém, illetve annak aktív hidrofób anyaga, ezeket a habarcsfugatokat teljes mélységükben és hosszúságukban elegendően telítse. Mivel a falazat teljesen kaotikus módon lett felépítve, ahogyan azt az építő éppen ,,összerakta,,, nem lehet teljesen biztos abban, hogy az összes szívóképes hely megtalálható a fúrással és így az aktív anyaggal telíthető. A folyékony injektálások esetében ez gyakorlatilag egyáltalán nem lehetséges, mert a folyékony anyag a fúrásokból nagyon gyorsan, kontrollálatlanul kiszivárog a nem kompakt falazatban. Az AquaStop Cream Rendszer krém konzisztenciájának az az előnye, hogy bár az injektálási krém nem ivódik be a nem szívóképes kőbe, de a nedvesség így sem jut fel azon keresztül, ám a fúrásból nem szivárog ki és fokozatosan a megatetszett habarcsfugahely felé terjed. Ezzel jelentős esély van arra, hogy a felkapilláris nedvesség jelentős mértékben megakadályozható. Azonban ennek a kemény kőfajta típusának nem csak az előbb leírt akadálya van, hanem az ő saját elfúrása is. Természetesen egy jó minőségű fúróval és fúrószárral manapság lényegében bármit el lehet fúrni, de csak felhívom a figyelmet arra, hogy ez igényes munka és nagyobb fúrószárfogyasztáshoz vezet. De ezt biztosan el tudja képzelni. Ezekben a kemény falazóanyagok közül azonban a kiegészítő szigetelés létrehozása a felkapilláris nedvesség megakadályozása érdekében általános probléma bármilyen módszerrel. A mechanikus módszerek közül csak a falazat gyémántkötelés módszerével végzett alávágás használható. De továbbra is igaz a kémiai falazatinjektálásra, hogy a legmegbízhatóbb módszer marad a kréminjektálás. Ilyen jellegű falazóanyag injektálása esetén két soros fúrásvezetéket javaslok. Ez az elvárható eredmény megbízhatóságát növeli még ebben a komplikált, nem szívóképes kőfalazat típusban is. A téglafalazetról szólva, amely a sok falazóanyag egyike, ideális falazóanyag az AquaStop Cream Rendszerhez és számos okból, amelyek valószínűleg már ismeretesek mindenkinek. Szívóképes anyag, folytonos habarcságy, homogén anyag stb. Ott az eredmény teljesen garantált még magas (maximum) nedvességtartalom mellett is a falazatban. Az AquaStop Cream Rendszernél a téglafalazetban nincs szükség kettős soros fúrásvezeték létrehozására. Az utolsó kérdés az volt, hogy hogyan kell összekapcsolni az ,,elcsúszó,, fúrásvezetékek. Ez alapvetően egyszerű. Határozottan nem javasolom a fúrásvezetékek átfedéses készítését. Ez nem a helyes megoldás. Két különböző magasságú fúrásvezeték összekapcsolása az úgynevezett függőleges vezetékkel történik. Ez azt jelenti, hogy ahol az első vezeték utolsó fúrása ér végét, és a másik vezeték fúrása ennél az utolsó fúrásnál magasabban vagy alaconyabban kezdődik, azaz más vízszintes fugában van, ezeket a vezetékeket függőleges fúrások készítésével kell összekapcsolni. Ezeket a függőleges vezetékeket, azaz a fúrásokat javasolt maximális 50-70 mm tengelytávolságban kell elkészíteni, ellentétben a folytonos fugában lévő vízszintes fúrásokkal, ahol a fúrásokat 100-120 mm tengelytávolságban készítik, és ennek az az oka, hogy már nem a folytonos fugában fúrom, amely a függőleges fúrásban a téglafalazetban természetesen nem létezik. És így a szigetelőfüggöny valahogy ,,nehezebben,, alakul ki, mint a vízszintes folytonos fugában. Ezekkel a függőleges vezetékekkel összekapcsolom az injektálás magasságbeli különbségeit. Ez a magasságbeli különbségek összekapcsolásának eljárása nem csak a téglafalazetra érvényes, hanem más falazóanyagokra is. Még a tartósságról. Küldök egy linket az Intézményi Tanácsunkra, ahol már ugyanerre a kérdésre válaszoltam.

Kattintson a linkre, majd a fejléc vagy válasz mezőre. Ott megtalálja a válaszát a kérdésére. https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/poradna-sanace-vlhkeho-zdiva/stitky/injektaz-zdiva-aquastop-cream-a-jeji-zivotnost

Baráti üdvözettel

Jiří Schwarz – ügyvezető igazgató

TRUMF sanace s.r.o.