Jó napot kívánok.
Az AquaStop Cream rendszer szerinti injektálás kamrás falazat esetén a következőképpen történik:
mivel a fúrási vonalakat a folytonos fugában kell elkészíteni, mondható, hogy ez az ideális falazat típus, ugyanúgy, mint a tömör téglákból falazott téglafalazat. De a kamrás falazat fúrási eljárása más debe lenni. Kétféle végrehajtási módon lehet eljárni, vagy inkább így kellene eljárni.
1. változat: kiválasztja azt a legmegfelelőbb fugát, amelyet az injektáló krém aktív anyagaival fel szeretne tölteni. A furatok nem a fugában készülnek, ahogyan homogén téglafalazat esetén járnátok el, hanem kb. 30 mm-rel ezen fuga felett. Ezzel nem nyitja meg a téglák kamráit a fuga alatti téglasort, amely a fuga megfúrásakor előfordulna (így okozta azt a hatalmas túlzott anyagfelhasználást!), mivel a fúrás átmérője (14 mm) nagyobb, mint a fugamagasság. Ha a kamrás falazat alaplemezen van falazva, és az első téglasort az alaplemezen az első fugaágyon helyezik el, akkor természetesen az injektáló krém több téglasort alá folyásának problémája nem áll fenn. De az Ön esetében másképpen van. A háznak nincs alaplemeze, és az időben falazat alapvető szalagokon alapul, és így jön létre az Ön által leírt probléma, nem csak az elbírható anyagfelhasználás, hanem még a hatékonyságnak a kockázata is, mivel az injektáló krém több téglasornyi mélyebbre folyik, mint szükséges. A vízbeszívódást gátló korlát ugyan létrejön, de a padló alatt mélyebben, és így nedvesség-áthidalódás fordulhat elő. A kiválasztott vízszintes fuga felett végzett kamrás falazat fúrása megakadályozza ezt az folyást, mivel a fugát, illetve a kamrás falazat téglasort nem nyitja meg, és az injektáló krém az erre kiválasztott fugán megáll, amelybe fokozatosan és megbízhatóan be fog szivárogni. Ezzel a módszerrel létrehozza a vízbeszívódást gátló korlátot a szükséges magasságban, de ez a fúrási eljárás nem oldja meg az elbírható anyagfelhasználást. A számított felhasználás viszonylag „ellenőrizhető”, a felhasználás kalkulátorunk szerinti kiszámításával a kamrás téglákra, amely kiszámítja az anyagfelhasználást a falazat keresztmetszetének négyzetméterenként, és ha ezt a folyóméterek alapján osztja el, megtudhatja, mekkora kell hogy legyen az anyagfelhasználás (literben) egy folyóméterre. De értem, hogy az injektálóberendezések kalibrációja nélkül ez nem könnyű.
2. változat: a falazat fúrását valóban az Ön által kiválasztott fugában végzi el, 14 mm-es fúróval, és az nyomás alatt valamivel rövidebb, mint a kamrás tégla vastagsága, annak érdekében, hogy a tégla kamrái a fúrási helyen megbízhatóan nyitva legyenek. Most azt tűnhetne, hogy ez az az eset, amelyet nem szeretnénk. De ezzel a kamrás falazat injektálási módszerrel ez éppen az ellenkezője, nagyon fontos. Ezt követően a furatok nagy kiterjesztésű szerelési habbal töltik ki. A hab nemcsak a furat tartalmát tölti ki, hanem különösen a téglák kamráit is, és ez a lényeg. Néhány órás technológiai szünet után a furatok az egész mélységben ismét ki vannak fúrva. Ezzel a szerelési habot eltávolítják a furatokból, de a kamrák habbal maradnak kitöltve. De az is fontos, hogy a furatokat az egy fokkal nagyobb átmérőjű fúróval, azaz 16 mm-rel fúrják meg. Ezzel biztosak lehetünk abban, hogy a fúrásban, azaz a fugában és a kamrás falazat keretén, nem jön létre a maradék poliuretán szétválasztási rétege. A nedvesség ennél a falazatnál kapilláris módon a fugán keresztül szívódik be, a keretből és a tégla közfalaiból, és a fúrással ezek a helyek ismét porózusan nyitva vannak az aktív anyagok szétszóródására. Az anyagfelhasználás már csak a fúrások tartalma lesz, és az eredmény megbízható lesz. Lehetőség nyílik talán arra is, hogy a fuga előfúrása kisebb fúróval történik, ezt követően a furatok szerelési habbal töltik ki, és az elfúrást az ajánlott 14 mm átmérőjű fúróval végzik. Ez azonban nem lenne megbízható megoldás. Ugyanis az alábbiak fordulhatnának elő: egy pl. 10 mm-es fúróval nem nyílnának meg az összes kamrák, ezért nem töltődnének fel szerelési habbal, és az ajánlott 14 mm átmérőjű fúróval történő elfúrás során éppen hogy megnyílnának a kamrák, és az egész eljárás szükségtelen és nem megfelelő lenne. Biztosan megért. Ha ezen két változat közül kellene választanom, valószínűleg a 2. változatot választanám, mivel a fúrások kitöltésénél kontrollált anyagfelhasználást biztosít.

Üdvözlettel
Jiří Schwarz

Köszönöm a választ,
még szeretnék rákérdezni, mert nem világos számomra a válaszában, hogy új furatok készítésére van szükség, vagy megtehetek javítást az már meglévő furatok használatával?

Jó napot. Mivel az egész hosszon már fúrva van a falazat, feltételezem egy 14 mm átmérőjű fúróval, ezeket a furatos nyílásokat természetesen használja az injektáláshoz! Egyúttal ez a leggazdaságosabb megoldás a porotherm falazat injektálásához. Íme egy korábbi válaszból másolt szöveg:

2. lehetőség: a falazat fúrása a kiválasztott fugában 14 mm-es fúróval, kicsit rövidebbre, mint az üreges tégla vastagsága, annak érdekében, hogy a furat helyén a tégla üregei megbízhatóan megnyíljanak. Most úgy tűnhet, hogy ez az az eset, amelyet nem szeretnénk. De az üreges falazat injektálásának ezen módszere esetén ez éppen ellenkezőleg, nagyon fontos. Ezt követően a furatok nagyexpanziós montázs habbal töltse ki. A hab nemcsak magát a fúrás tartalmát tölti ki, hanem különösen a tégla üregeit, és ez a lényeg. Néhány óra technológiai szünet után a furatok teljes mélységükben újra kifúrásra kerülnek. Ezzel eltávolítja a montázs habot a fúrásokból, de az üregek hab-kitöltve maradnak. Az is lényeges azonban, hogy a furatok egy fokkal nagyobb fúróval, azaz 16 mm-es fúróval újra kifúrjanak. Így biztosak lehetünk abban, hogy a fúrás falain, azaz a maltfugában és az üreges falazat vázában nem keletkezik a fennmaradó poliuretán szeparációs rétege. A nedvesség ennél a falazatnál kapilláris úton emelkedik fel a maltfugán, a vázon és a tégla keresztelválasztóin keresztül, és a fúrásokkal ezek a helyek ismét porózussá nyílnak meg az aktív anyagok diszperziózásához. A fogyasztás már csak a furatok tartalmára lesz korlátozva, és az eredmény megbízható lesz.

Üdvözlettel
Jiří Schwarz – vezérigazgató