Jó napot, Zelenko úr,

véleményem szerint azokon a helyeken, ahol nem lehet új külső függőleges felületű vízszigetelést létrehozni az alagsori falazaton ásással, a gél típusú hátoldali injektálás kiváló és pótolhatatlan injektálási technológia, amely helyettesíti a függőleges külső felületű vízszigetelést, amely megakadályozza az alagsori falazatba behatoló talajnedvességet, valamint az esetleges nyomás alatti vizet. Ez a hátoldali gél injektálást nyomás alatti krémes injektálással kell kiegészíteni, amely nem készül át a falazaton, hanem a falazatba, nevezetesen az alja mellett vízszintes elrendezésben és a szanált falazat mindkét végénél függőleges elrendezésben, hogy a nedvesség ne tudjon kapilláris úton felszívódni az alapzattól (pinceppadló), illetve az oldalirányból a szanálatlan bekötött falazatból. Ezzel a szanálási technológiai eljárással biztosan keletkezik az alagsori falazatelem külső oldalán egy szilárd membrán, és ezzel 100% biztosság a hátoldali injektálás hatékonyságára. Az olyan teljes felületű injektálások, amelyeket a falazatba végeznek, semmiképpen sem nagyon hatékonyak, mivel az egyes fúrások tengelytávolságait nem lehet 100 mm-enként végezni, mint például az egy- vagy kétsor vízszintes, illetve függőleges injektálások esetében, amelyeket azonban a kapilláris felszívódó nedvesség megakadályozása érdekében végeznek az alapzattól, nem pedig a szomszédos terep nedvessége behatolása miatt, mivel az ilyen 100 mm-es tengelytávolságok betartása esetén a falazat szó szerint átfúrnák, kérjük elnézését a használt kifejezésért, mint az emmentáli, és ezért a falazatba végzett teljes felületű injektálást körülbelül 250 mm-enként végzik, de ez éppen az oka annak, hogy lehetetlen a falazat teljes felületű injektálószerrel való egyenletes telítésének, mivel a tengelytávolságok már túl messze vannak. A hátoldali injektálás esetében a tengelytávolságokat ugyan 250 mm-enként végzik sakkszerű elrendezésben, de, ahogyan már említettem, nem a falazatba, hanem keresztül a falazaton, és az injektorokon keresztül az egyes fúrásokat nyomás alatt az alsó sortól fokozatosan a felső sorokba gélszivattyúzják a falazat hátoldali részét szorosan kívül (35 l gél/1 m²), és így a gél valamiféle keletkező körökben összekapcsolódik egy szilárd rugalmas membránná, amely nemcsak a szomszédos terep közvetlen közelében, hanem a falazat hátoldali felületén is, ahol a gél lefolyik. Véleményem és tapasztalatom szerint a falazatba végzett teljes felületű injektálás teljesen megbízhatatlan és hatástalan. Egyes kivitelezők ezen, véleményem szerint, nem megfelelő falazat-injektálási szanálási eljárással valahogy még „biztosítanak” maguknak, például teljes felületű felületi vízszigetelő behatoló kristályképződménnyel és továbbá általában szanálási vakolattal, de akkor is úgy tűnik nekem, és ismét elnézést kérek a használt kifejezésért, mintha csiperkegombázást csinálanék. Igen, a kristályképződmény használható az alagsori falazaton a falazat belső oldaláról történő teljes felületű lezárásához, de akkor megint szükségtelen az olyan teljes felületű injektálás, amely a falazatba készül, és elegendő lenne ezt a kristályképződmény-behatoló vízszigetelést például olyan krémes injektálással kombinálni, mint ahogy az a gél típusú hátoldali injektálás esetében van. De ebben az esetben a behatolás és az azt követő például krémes injektálás azért készül, hogy ne kerüljön sor a kapilláris úton felszívódó nedvesség átterelésére magasabb helyre, ahová a nedvesség ezen szanálási intézkedés előtt nem jutott el (nem szívódott fel), illetve nem volt lehetősége az oldalirányba történő átterelésre.

Barátságos üdvözlettel

Jiří Schwarz – ügyvezető

TRUMF sanace s.r.o.