Jó napot, Smolek úr. Talán egy kicsit hosszú magyarázat az én állításaimra, amelyeket napról napra igazol a gyakorlat: az olyan injektálások, amelyeket a döntött fúrásokba való öntés elve alapján végeznek a falazatba, sohasem tudnak kompakt, egységes szigetelő réteget létrehozni, és így nem érik el a kívánt eredményt. Az injektálóanyag nem képes megfelelően behatolni (penetrálni) a falazatba, még az Ön esetében sem a téglafalazatba, amely az injektálásra legalkalmasabb. Hát még az olyan kőporfalazat és más, kevésbé vízfelvevő anyagok. Ott minden folyékony injektálás teljesen hatástalan. Ez az anyag teljes telítéséhez szükséges idő hiányának a következménye, még az injektálóanyag újbóli öntése esetén sem. Nem is beszélve arról, hogy a falazatban lévő bármilyen tömítetlen hely egy „szakadék” a folyadéknak, amely azonnal eltűnik valahol. Az AquaStop Cream® szilán emulziós krém ideális elsődleges sűrűsége miatt (krémes konzisztencia, az injektálás után pedig zselés konzisztencia, majd a viszkozitás fokozatosan csökken, de lassúsan) nem hajlamos a kifúrt nyílások tlakok alatt végzett, valamint nyomásmentesen végzett kitöltésénél felszabadulni, különösen a falazatban lévő fúgák tömítetlen helyein és néha maga a nem kompakt falazaton keresztül sem, azonban a fúrások teljes kitöltése után fokozatosan, viszonylag lassan, nagyon finom hidrofób szilíciumgéllé alakul, amely nagyon könnyen és egyenletesen hatol be a póruskba, még a legkisebb kapillárisokba is az építőanyagokból, és nagyobb mértékben még a gravitáció hatásának sem áll ellen. Ez azt jelenti, hogy a vízszigetelő réteg nem az injektálás során jön létre, hanem azt követően. A falazat fokozatosan telítődik (telítődik) a fúrásoktól minden irányban, de éppen a viszonylag lassú feloldódás és ennek révén a falazat telítődése garantálja, hogy a krémes emulzió átitatja a falazatot az injektálás teljes mélységében és szélességében. De az injektált falazat fokozatos telítődésének, amely alapvető sajátossága, nem szivárog el felszabadulva a falazatban lévő fúgák tömítetlen helyein és néha maga az összeférhetetlenül viselkedő falazaton keresztül sem, ahogy ez az összes folyékony injektálóanyag alkalmazásakor megtörténik, például a hidrofobizált szilikátok alapú folyékony injektálószer és egyéb folyékony injektálószerek esetében. Ez a szivárgás minden fajta folyékony injektálás esetében nem oldódik meg az injektáló nyomásnyílásokon keresztüli nyomásos injektálással és fordítva a falazatba való lassú öntéssel sem a fürdőpelenka vagy infúziós tartályok csatornáin keresztül, amelyek a fúrások nyílásához vannak bevezetve. A folyékony injektálószerek esetében, függetlenül attól, hogy az injektálást nyomásos vagy nyomásmentesen végzik-e, alapvetően fizikai törvények hatnak, mint például a már említett gravitáció, a valódiság vagy inkább a falazat póruskba való megfelelő nedvszívódásának valótlansága az injektálás időtartamán belül, mivel a folyékony injektálószer túl gyorsan eltűnik a falazat alapjaiba és a magasabb nedvszívódottságú vagy tömítetlen helyekre, így a falazat teljes mélységében és szélességében sosem lehet egyenletes, egységes vízszigetelő réteg, mint ahogy az a krémes injektálás során történik. Végül, de nem utolsósorban még egy hátránya, hogy az olyan injektálások esetében a fúrásokat mindig jelentős szögben kell készíteni (az anyaggyártók körülbelül 45 fokos dölést ajánlanak a falazat függőleges síkjához képest) érthető okokból, de ha egyáltalán létrejön is réteg, az inkább a falazat hátsó részén – a fúrás alján – jön létre, és így ismét nem alakulhat ki egyenletes vízszigetelő réteg. Meglepő, hogy még a 21. században is ezekkel a folyékony anyagokkal végeznek injektálást, bár az fentebb leírt tulajdonságokból egyértelműen kitűnik, hogy a hatékonyság nagyon bizonytalan és megbízhatatlan. Lehet, hogy még emlékeznek rá, hogyan készítették az elődjeink az injektálásokat a felszívódó nedvesség ellen a falazatban a kálium-szilicátum-oldat öntésével nagyobb átmérőjű nyílásokba a falazatban. Ez érthető okokból történt, nevezetesen azért, mert nem volt semmi jobb, és más injektálási alternatíva sem volt. De a haladás a építőipart sem hagyta érintetlenül. Ezért a folyékony nyomásos vagy nyomásmentes injektálásokat a falazatban lévő vízszigetelő réteg kialakítására a jelenlegi időben az injektálás „dinoszauruszainak” tekintem. Ez talán kemény kijelentés, azonban senki sem képes azt megazálni. Ezeket az állításokat már akkor publikáltam különféle cikkekben, amikor a cégünk még nem gyártotta a szilán/sziloxán alapú krémet, és az alkalmazási divízió tevékenységének tárgya az injektálóanyagok és egyéb szanációs technológiák „puszta” alkalmazása volt. Ez csak az alaposság kedvéért, hogy senki se gyanúsítson engem lobbista érdekek miatt. Ha nem ért egyet ezekkel a nézetekkel, bocsásson meg az állításaimért, de úgy gondolom, hogy a fentebb felsorolt érvek igazak, logikusak és nem utolsósorban hosszú gyakorlatom által igazoltak (és nemcsak az én gyakorlatomból), valamint csak nehezen cáfolhatók meg, ha hiszünk a fizikai, kémiai és egyéb törvényeknek. Végül, de nem utolsósorban több mint öt éves felvilágosítási tevékenységem során azt tapasztalom, hogy a krémes injektálás egyre gyakrabban kerül a szanált objektumok és injektálócégek projektjeibe. Ez különösen a krémes injektálások által elért eredményeknek köszönhető. Olyan projekteket vagy megoldási javaslatokat kapok a nedves falazat szanációja területén államigazgatási megrendelésekhez, valamint magánszektor megrendeléseihez, és ha a projektben az felszívódó nedvesség megakadályozása érdekében injektálás szerepel, szinte mindig már látom, hogy szilán/sziloxán 80%-os koncentrációjú injektálókrémmel végzett injektálás szerepel javaslatként. Ezzel az én hosszú gyakorlatból nyert felvilágosítási munkám és az ebben a területen követett út helyessége erősödött meg. A krémes injektálás az eredményeivel! meggyőzte az beruházókat, az alkalmazási cégeket, a tervezőket stb., és így alapvetően az elmúlt évek leggyakrabban használt módszerévé vált. Semmiképpen nem szeretnék más termékeket és azok gyártóit befeketíteni, de a falazatban végzett injektáláshoz a kapilláris felszívódás miatti nedvesség megakadályozása érdekében nem tehetem mást, mint hogy az egész helyzetet így kommentáljam meg. Végül az én állításom több mint öt éves felvilágosítási munkám során egyértelműen megerősítette magát a gyakorlatban, amely minden érv közül a legfontosabb, és ez az, hogy a krémes injektálások magas hatékonysága már több ezer és ezer nagy számban és sokféle falazati anyagon kerül tesztelésre a kívánt eredménnyel, vagyis hogy a falazat kiszáradt. Ritka esetek vannak, amikor a szilán krém nem működik, de mindig találtunk magyarázatot. A víz vagy a hulladék katasztrofális állapota a falazatban vagy a ház alatt, a fúrásvonal magasságának helytelenül megválasztott volta a nedvességet átmetszve az építési rész másik oldaláról, ahol a nem szigetelt padló vagy a terep a fúrásvonal fölött volt stb. De most az Ön egész ügyéhez. Miért alakult így az eredmény az Ön esetében, azt szerintem kellőképpen megmagyaráztam. De Ön azt kérdezi, hogy az AquaStop Cream készítmény használható-e más injektálási készítménnyel végzett injektálás után. A válasz igen. Így kell eljárnia. Az a tény, hogy az Ön ingatlanja téglafalazattal van felfalazva, nagyon előnyös az Ön számára. Kihasználja a folyamatos fugákat, amely a vízszintes falazásban szinte mindig jelen van, természetesen választja meg a megfelelő magasságot az első lehetséges folyamatos fugához, amely a padlóhoz a lehető legközelebb van, majd az AquaStop Cream rendszer technológiai eljárása szerint folytat. Ahol az előző injektálással szigetelt falazat lesz, ezek a két anyag valószínűleg nem fognak egyesülni, de ez nem hátrányos, ott a vízszigetelő réteg kialakult és a nedvesség ezekben a helyeken így nem hatol be, de a legfontosabb az, hogy ahol az előző injektálással nem keletkezett réteg, a krémes injektálás azt kialakítja (kiegészíti). Tehát minden még kijavítható.
Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz – a
TRUMF sanace s.r.o. igazgatótanácsi tagja

Az AQUA STOP CREAM segítségével szeretném izolálni az ingatlanomnak azt a részét, amely több mint 50 évvel ezelőtt már aljzatmetszésen esett át, és a fugát aszfaltozott papírral tömték ki. A kömürkálya nedvessége magas (12%), de sómentesítés nélkül. A falak vastagsága helyenként 50 cm, helyenként 60 cm, tömör tégla. A fal hossza körülbelül 40 m.

1) Ilyen hosszra pumpa szükséges. Van az ajánlatodban kitöltő szivattyú, kitöltő tartály vagy egyéb eszköz, amelyet csatlakoztatni lehet egy kompresszorhoz 0–8 bar szabályozható nyomáskimenettel?

2) A vízszintes injektálást szeretném magam végezni, ezért szeretnék nálad vásárolni egy 14 mm átmérőjű fúrót 60 cm aktív fúrási hosszúsággal, AQUA STOP CREAM-et, nyitható/zárható szeleppel ellátott kitöltőcsövet és poliuretán dugókat. Ha a szivattyú összeköthető lenne a kompresszorral, az nagyszerű lenne! Ha nem, akkor valószínűleg a nagy kézi szivattyút veszem. Lehetséges?

3) A lyukakat az aljzatmetszés helyén lévő régi papírfugába kell fúrnom, vagy egy fugával lejjebb, vagy egy fugával feljebb?

4) Egy tömlős vízszintmérővel ellenőriznem kell a padló magasságát az aljzatmetszésnél lévő külső fugához képest, ahol a régi papír szigetelés található? Mi a fontosabb az injektálás szintjéhez: a külső papírfuga vagy a belső padló szintje? Hova helyezzem akkor a fúrásokat, ha a padló más szintben van, mint a külső papírfuga?

5) Szabad ismételten alkalmazni az AQUA STOP CREAM-et, ha valahol valami nem sikerül? Ugyanabba a fugába? Milyen idővel később?

6) Működik az AQUA STOP CREAM betonpadlón repedésekkel is? Szükséges tömítőanyagot használni? Ha igen, milyen típusút?

Előre is nagyon köszönöm a válaszodat,

Jan Piroutek, Praskačka 19, Hradec Králové körzet