Jó napot Dvořák úr. Az első kérdéshez. Megértem az aggályait, de nincs okuk. Mivel valószínűleg ugyanabba a fugába fogja injektálni, ahol a falazat más helyein még működő szigetelés (papír) van, az utolsó fúrást a papír mellett fejezi be. Ezután a krém klasszikus módon kezd terjedni a malter fugában, és természetesen az emulziós szilán krém „elvégig fut” a papír alatt és felett is, természetesen csak az utolsó fúrástól számított bizonyos távolságra. Az aktív anyag szilán/sziloxán kémiailag sem a szilárdsági tulajdonságait, sem más módon nem károsítja a papírt. Azzal, hogy a fólia „elvégig fut” és lefedi a papír végét, biztosított, hogy az elkészített kréminjektálás és a meglévő működő papírszigetelésa között nem jön létre szigetelésmentes hely. A folyamatos malter- és téglafalazat pórusa megtöltődik szilán gélből, amely a pórokban és a fal kapillárisaiban történt feloldódás és telítődés után viszonylag gyorsan átalakul oldatlan polimer gyantává, amely stabil és már nem oldható. A második kérdéshez. Valószínűleg valamilyen vízszintes folyékony szigetelésre gondol, egy kiegészítő hydroizolációs anyagra kristályszerkezetű alapon?, amely a meglévő beton porózusságát beszívódással zárja le és annak felületébe és egy bizonyos mélységig, a beton minőségétől és szívósságától függően. Ha ez a technológia, ez egy nagyon hatékony módszer a betonpadló kiegészítő vízszintes hidroizolációjára, de ügyelni kell arra, hogy a beton felület nyitott és tiszta legyen minden festékből, szennyeződésből, zsírból stb. De erre nem kérdezett rá. Ha az injektálást végzi, és feltételezem, hogy igen, az első fugában a beton padló felett, a kréminjektálásból származó hidroizolációs fólia eléri a padló felszínét, és így az kiegészítő (felső) vízszintes padlószigetelésa összekapcsolódik a kréminjektálással a fal teljes keresztmetszetében elkészített kiegészítő vízszintes hidroizolációs fóliával. Itt nem lehet megtartani az eredeti papírszigetelésa vonalát, ahol még működik, mivel ha a meglévő betonpadló nincs szigetelve, és feltételezem, hogy nincs, különben nem készítene kiegészítő padlószigetelésa, a perimetrális falazatban végezhet szigetelést, ahogy fent leírtam, mert ha a meglévő padló felszíne alatt végezné a hidroizolációt (az építési elem külső oldaláról), úgynevezett páraáthidalásra kerülhetne sor a nedves betonpadlón keresztül vagy az alatta lévő feltöltésen keresztül és a falazatban elkészített hidroizolációs fólián. Remélem, nem zavartalak meg túlságosan. 3. kérdés: Tényleg nem kell félni e technológiák valamilyen negatív hatásaitól, mivel ezek a technológiák összeegyeztethetők. Amit leír, a hidroizolációk szokásos példája e kombinációkban. Az utolsó kérdéshez. Általánosságban a falazat injektálása hidroizolációs fólia létrehozásához az építőiparban helyesen mikroinjektálásnak kellene nevezni, mivel a fúrások csak 14 mm átmérőjűek, és ez akkor is igaz, ha úgy tűnhet, hogy viszonylag közeli tengelytávolságok (100 mm), ennek semmi esetre sem van hatása az épület statikájára, még többszintes épületek esetén sem. Cement kitöltést készíthet, de csak az injektálási krém 100%-os oldódása után a falazatban. A szilán krém az anyag szívóképességétől és a fal páratartalmának százalékától függően oldódik. De lényegében egyszerű. Elég, ha egy néhány nappal az elkészült falazatinjektálás után eltávolít egy polifoam dugót, és valamilyen csövecskét, vagy bármi mást, amely kellően messzire betolható a fúrásba, hogy megállapítsa, hogy a fúrás már üres-e, vagy még van némi krémtartalma. De ez a gyakorlatból nem szükséges, mivel a fúrások cementkitöltése általában nem történik meg más okoknál fogva, például éppen ellenkezőleg, maga a falazatinjektálás előtt a felnyomódó párazáródással szemben, valamint például azért, ha a falazat meglehetősen szilárd és különösen nem kompakt, és így bármilyen injektáláskitöltés unkontrolláltan kilépne abból a helyről, ahol a hidroizolációs fóliának létre kellene jönnie.