Jó napot Önnek, Šůro úr. Az Ön leírása alapján minden arra utal, hogy a szoba sarkában harmatpont alakul ki, és ennek következtében a belső hideg felületen, a szoba sarokrészén a levegő páratartalma lecsapódik. Az Ön leírása szerint ez a levegő páratartalmának lecsapódása tankönyvi esete. Természetesen lehet szó a falazat csekély megnedvesedéséről is, ami a vízszintes vízszigetelés öregedésének vagy sérülésének következménye. Ebben az esetben a falazat nagyobb hőenergia-veszteséget mutathat. Csak páratartalom-mérésnek egy páratartalom-mérővel lehet megállapítani, hogy csupán a szoba leghidegebb pontjában kondenzációs páratartalomról van-e szó, amit a szerkezeti rész elégtelen hőszigetelési értéke okoz, vagy kombinációról a talaj páratartalmának csekély beadagolásával, amely kapiláris úton felszívódik a szoba sarkában. Ez a páratartalom-beadagolás olyan alacsony lehet, hogy a melegebb időszakban nem nyilvánul meg, de megnöveli a hővezető képességet, és így a téli időszakban, azaz alacsony hőmérsékletek esetén a felületi hőmérséklet az omítán még jobban csökken. A felületi páratartalom-mérés az omítán ebben az esetben félrevezető lenne. Amennyiben végez mérést, a páratartalom-mérést a falazat meghatározott mélységében kell végezni. Ha a falazatban nem mérnek ki határértéket meghaladó páratartalmat, szükséges a harmatpont által okozott kondenzációt a szerkezet szigetelésével megoldani. Ha azonban a mérés enyhén megnövekedett páratartalmat igazolna a falazatban (az „enyhén megnövekedett páratartalom” kifejezést azért használtam, mert az Ön leírása szerint a kondenzáció folyamata során még nem lehet magasabb vagy magas páratartalom a falazatban), akkor további vízszigeteléséről kell gondoskodni a felszívódó páratartalom megakadályozása érdekében. Ha azonban a kondenzáció a téli időszakban továbbra is ugyanúgy folytatódna, akkor a szerkezetet további szigetelésre lesz szükség.

Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz