Jó napot. A terep alatti nedves falazat esetében, amely nem hozzáférhető a felásás miatt, bizonyos nehézségek merülnek fel a kiszárítás terén. Ezt a helyzetet azonban két lehetséges esetre osztanám fel.

Első eset: egy pince falazata, amely a ház alatt, az Ön esetében a terasz alatt helyezkedik el, és a új függőleges külső vízhatlanítás megvalósítása a föld felásásával irreális. Az extrém csapadékmennyiség idején, különösen az árvizek alatt, amelyek múltban az országunkat sújtották – először Moraviát, később Csehországot (ezekben az időszakokban az összes álló építmény vízhatlanítása teljeskörűen ellenőrzésre került, az elöntöttek kivételével, mivel minden kőzet szint extrém víztelítettséget és rendkívüli talajvízszintet ért el) – ha nem keletkezett hidrosztatikai nyomás, vagyis ha nem történt vízáramlás a falazaton és padlókon keresztül a pincébe, akkor nyilvánvaló, hogy számos kedvező tényező összessége – különösen az altalaj vízáteresztő képessége, a talajvízszint magassága az építési helyen és egyéb tényezők – miatt az alsó épületrész ugyan többé-kevésbé talajnedvességgel van terhelve, de víz soha nem szivárgott ezen pincehelyiségekbe. Ez a logikus érvelés azonban az idő múlásával elveszíti teljességét, mivel a vízhatlanítások is öregednek.

Második eset: egy hasonlóan elhelyezkedő épület, amely az erős esőzések idején kezd el vizet szivárogtatni a pincébe a falazaton keresztül.

Következtetés: Ez a két eset döntő lehet a megoldás javaslatához. Ha soha nem tapasztalt hidrosztatikai nyomás hatását, és így víz nem szivárgott ebbe a helyiségbe, akkor függőleges vízhatlanítást lehet készíteni a belső oldalról a padlótól a mennyezetig, ideális esetben úgy, hogy ez a vízhatlanító réteg csatlakozzon a padlón lévő működő vízhatlanításhoz is, amely a gyakorlatban nehéz (a padlóban lévő meglévő vízhatlanítás és az új belső függőleges vízhatlanítás közötti szoros csatlakozás megteremtése értelmében). Ha azonban a felújítás során a padlót is cserélnék, az ideális lenne.

A bitumenes vízhatlanítás nagyon szilárdan tapad az alapozásra, és élettartama összehasonlítható a minőségi aszfalt szalagokkal. Ha azonban hidrosztatikai nyomás hat a negatív oldalról, azaz az építési elem másik oldaláról a vízhatlanító rétegre az alábbiakban lévő rétegeken keresztül, akkor jelentős a függőleges vízhatlanítás falról való leválásának kockázata. Ha múltban soha nem tapasztalt hidrosztatikai nyomás hatását, és így vízszivárgást ezen a falon keresztül, akkor az Ön javaslatának megfelelően lehet eljárni, és a bitumenes vízhatlanító réteg felhelyezése után ezt a réteget mészcement vakolattal lehet befedni. Mivel a bitumenes réteg két rétegben kerül felhelyezésre, ajánlom az első, még ragasztó felületre könnyedén beütni egy gyöngyszemcsét/hálót. A második vízhatlanító réteget szintén ajánlom kb. 2–3 mm vastagságban felhelyezni, de merevítés előtt a felület fodrozottságát elkészíteni fogazott gletteli segítségével, és ezt a másodlagos réteg max. 1–1,5 mm mélységéig kell végezni. A felület fodrozottságát vízszintes húzásokkal vagy keresztmintázattal lehet elvégezni, lásd a képeket. Ez a felület fodrozottsága növeli a vakolat tapadásának és szilárdsági erősségét a vízhatlanító alapozáshoz. Az utolsó javaslataimnak az Ön által feltett kérdésre adott válasza során kell lennie, de fontosnak tartottam, hogy mindent egy szélesebb kontextusba helyezzek, bár semmiképpen sem teljes, csupán a válaszom hosszabb bevezetésének magyarázatául. Végül Önnek egy linket küldök egy injektálási módszerről, amellyel beásás nélkül lehet külső függőleges vízhatlanítást létrehozni. Mindig megbízhatóbb a függőleges vízhatlanítást a terep alatt elhelyezkedő építési elem külső oldalán elkészíteni, de ezt utólag nem mindig lehet elvégezni (az Ön esete), azonban létezik egy megbízható módszer, a gél hátoldali injektálása: https://www.injektaz-zdiva-svepomoci.cz/gelova-injektaz/.

Baráti üdvözlettel
Jiří Schwarz

A nagyításhoz vigye a kurzort az képre

Köszönöm szakértő válaszát. Nyomásos vizet nem tapasztaltam, csak az vakolat és a kő nagy nedvességét.