Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot,
a téglafal fúrását az első olyan fugába végezze el, amely vízszintesen már fúrható lesz, amit általában a padlótól 35 mm magasságban lévő fuga jelent. A megadott 100 mm-es magasság a padlótól maximálisan megengedett vagy elfogadható magasság. Ha az injektálást a padlóhoz közelebb lehet végezni, az mindig kedvezőbb. A téglafalaknál vízszintes folyamatos fugák találhatók, ami sok okból előnyös, és ezt jól ki lehet használni. Az injektálás a fuga nélkül szintén működőképes lesz, de azt állítom, hogy a folyamatos fuga nem kihasználása a krém alapú falinjektáláshoz egy olyan lehetőséget jelent, amely kihasználatlan marad.
A kérdés második részéhez. Az én ajánlásom az, hogy az AquaStop rendszerünkkel végzett injektálás után 14 napos technológiai szünetnek kell lennie, és ezt követően megkezdheti a vakolási munkákat.
Barátságos üdvözlettel
Jiří Schwarz

Jó napot,
van egy kérdésem. A 2024. szeptemberi árvíz után az intenzív szárítás ellenére a perimeteres fal még mindig nedves, akár 170 cm magasságig. A vakolatok eltávolításra kerültek és a tégla kijavítva lett. 10 évvel ezelőtt a ház felújítása során az egész épületre aljazat-injektálást végeztek, és a belső falakat gipszkartonnal borították. Szeretném megkérdezni, hogy az Aquastop Cream injektálás alkalmas-e az esetünkre. És hogy a fal kiszáradása után újra lehet-e gipszkarton burkolatot készíteni, vagy inkább szanációs vakolatot kellene használni?
Köszönettel várjuk tanácsaikat. Üdvözlettel: Kantorová M.

Jó napot, Kantor asszonynak,

az árvíz után eltelt idő már elég hosszú, és az intenzív szárítás ellenére, amelyet leír, a falnak és a padlónak fokozatosan ki kellene száradnia. Azonban egy meglehetősen hosszú és nedves tél volt, és a tavasz is esős. Ez természetesen nem ideális időjárás az árvíz által érintett épület szárításához. Azonban nem olyan rövid az idő, hogy már ne tapasztalna volna valamelyes nedvességcsökkenést, amit azonban „távolról” nem tudok értékelni. Ha a kérdésében nem lett volna megemlítve, hogy a házat tíz évvel ezelőtt a felújítás során alávágták, akkor egyértelműen ajánlanám, hogy végezzen el további szigetelést a falban a kapilláris nedvesség ellen az AquaStop Cream rendszerünkkel. De ezzel az információval ez kissé irreleváns lenne. De az is kérdés, hogy milyen módszerrel és mennyire sikeresen végezték el az alávágást tíz évvel ezelőtt. Ezt nem írja meg a kérdésében. Ha ugyanis az erősen megnedvesedett fal továbbra is talajnedvességből táplálkozik, illetve az épület alapzatán felkapilláris nedvességből, akkor ez a táplálás elegendő ahhoz, hogy az árvíz által erősen megnedvesedett falak ne száradjanak ki. Tehát, ha az eredeti alávágás nem teljesen funkcionális, akkor valóban ajánlható a ház további szigetelése a nedvesség ellen az AquaStop Cream rendszerünkkel, és a falaknak néhány hónap alatt ki kellene száradniuk. Az azt illetően, hogy a falak kiszáradása után újra gipszkarton lapokkal vonjam-e be a belső falakat, az én válaszom az, hogy már nem használnék gipszkarton lapokat a falak felületkezeléséhez, hanem glett vagy vakolat helyett az összes belső falat a nedvesség által érintett magasságig szanálóvakolattal kellene bepanelezni. Végül, amikor az egész szituáción gondolkodom, úgy tűnik számomra, hogy az épület nem lehetett teljesen funkcionálisan alávágva, és ezért nem szárad ki. De ez csak az én véleményem, és tulajdonképpen logikus következtetés a kérdésében elhangzott töredékes információkból. Az sem világos, hogy szinte minden falat érinti ez a probléma, vagy csak az épület alsó részének valamilyen részét. Lehetséges az is, hogy a falak nem száradnak a felsoroltakon kívül más okból, például a vízvezetékek apró szivárgásából vagy hasonló okok miatt. Ezt is figyelembe kell venni, és bármilyen döntés előtt ezeket az egyéb okokat is ki kell értékelni és ki kell zárni.

Barátságos üdvözlettel,
Jiří Schwarz