Online tanácsadás falszárításhoz

Jó napot, Kotlík úr,

tekintettel arra, hogy a pincéje padlózata 120 cm-rel a terepszint alatt helyezkedik el, a falazat állandó talajnedvesség hatásának van kitéve, de potenciálisan hidrosztatikus víznyomásnak is. Az ilyen típusú családi házak esetében ilyen helyzetben mind a függőleges, mind a vízszintes vízszigetelés abszolút szükséges.

A nedvesség ugyanis két irányból jut a pincefalazatba: egyrészt az oldalról a szomszédos talajból (a nem működő vagy hiányzó eredeti függőleges szigetelés através), másrészt alulról, ahol kapilláris úton nedves az alapzat talpi felületéből, amely állandó érintkezésben van a talajjal. Ezért az ideális és technológiailag helyes megoldás mindkét módszer kombinációja.

Az alábbiakban anyagok szakmai összehasonlítását mutatom be a gyakorlat szempontjából, valamint az ajánlott technológiai eljárást.

1. Függőleges vízszigetelés: AquaStop Bitumen 2K vs. Aszfaltszalagok az árokban

A külső függőleges szigeteléshez, amelyet posteriormente ásott árokba végeznek, egyértelműen az erős kétkomponensű bitumenes vízszigetelés (AquaStop Bitumen 2K) használatát javasoljuk a klasszikus aszfaltszalagok helyett. Az okok tisztán technológiaiak és gyakorlatiak:

• Szűk manipulációs tér az árokban: Az ház körüli árkok szűkek szoktak lenni (gyakran mindössze egy méter). Ha ehhez a térhez hozzászámítja az emberi test térfogatát és a karok mozgását, az nyitott lánggal (égővel) és nehéz aszfaltszalag-tekercsekkel való manipuláció rendkívül megterhelő, veszélyes, és fennáll a hiányos felolvasztás kockázata. A bitumenes kenhető anyag tixotróp emulzió (sűrű pépesített masa), amely nem folyik le, és spatulával kenhető fel. A munka ezekben a szűk körülmények között sokkal könnyebb és pontosabb.

• A talapzat nedvességéhez való viszony: A klasszikus aszfaltszalagok teljesen száraz talapzatot igényelnek, egyébként nem tapadnak hozzá, és fennáll a lecsapódás veszélye. Az ásott falazat esetében azonban a nedves talapzat gyakori valóság. Az AquaStop Bitumen 2K vízalapú emulzió (a kötéshez kémiai reakció szükséges az oxigénnel és a második összetevővel – reaktív porrá/kötőanyaggal). A nedves talapzat nem csak, hogy nem árt ennek a kenhető anyagnak, hanem az optimális tapadásához ideális.

• Varratmentes monolitikus forma, különösen a kötésekben: A kenhető anyag összefüggő, varrattalan vízszigetelő réteget hoz létre, amely szilárdan kötődik a talapzathoz. Ez kiküszöböli a részletekben, sarkokban és kötésekben való beszivárgás kockázatát, amelyek az aszfaltszalagok leggyakoribb meghibásodási helyei.

• Szilárdság és mechanikai ellenállóság: Semmiképpen sem szabad könnyű festékként kezelni. A kenhető anyag két rétegben kerül felkenésre. Az első friss (meg nem kötött) rétegbe enyhén beágyaznak egy erősítő szövetet (gyöngyszövet). A második napon, amikor az első réteg már szilárd, felvisszük a második réteget. Mindkét réteg kémiailag összekapcsolódik egymással, így az összes elválaszthatatlan egység 5-6 mm összvastagsággal jön létre. Ez teljesen megfelel egy minőségi aszfaltszalag vastagságának, így mindkét megoldás mechanikai szilárdsága összehasonlítható.

2. Függőleges kenhető anyag és kréminjektálás kombinációja (AquaStop Cream rendszer)

Ahhoz, hogy a felújítás 100%-ban sikeres legyen, mindkét nedvesség-beszivárgási irányt meg kell oldani. A függőleges kenhető anyag megállítja az oldalirányú nedvességet, a kréminjektálás pedig vízszintes gátként működik az alsóról kapilláris úton felszálló vízgőzzel szemben az alapzat talpi felületéről.

Az injektálást a pincepadló jelenlegi szintjén végzik. A standard árokban szokásos szélességet figyelembe véve a fúrásokat belülről a pincéből végzik.

A megvalósítás során azonban kritikusan fontos az árkok visszatöltésével kapcsolatos munkafolyamatok helyes sorrendjének betartása:

1. Ásás és falazat-előkészítés: A fal külső ásása az alapzat varrásáig és a talapzat megtisztítása.

2. Az első kenhető anyag rétege: Az AquaStop Bitumen 2K első rétegének felhordása és a gyöngyszövet beépítése a friss kenhető anyagba.

3. A kenhető anyag második rétege: A következő napon a második réteg felhordása a végső monolitikus forma létrehozásához.

4. Fúrás és injektálás belülről: Ezt a lépést az árok visszatöltése előtt hajtsa végre!

5. Védelem és visszatöltés: Amikor a kenhető anyag kellőképpen megkötött és az injektálás kész, a kenhető anyagra védőfóliát alkalmaznak, az árkot visszatöltik és tömörítik.

Fontos technológiai figyelmeztetés: Soha ne végezze az injektálást az árok visszatöltése után. Ha belülről fúr a pincéből, akkor még a fúrás rövidítése ellenére is (az eljárás szerint az ajtószerkezet vastagságához képest) a régi falazatban a fúró váratlanul ugorhat egy nem tömítő helyre vagy szem üregre a fugában, és átható az azon keresztül. Amíg az árok még nyitva van, teljes vizuális ellenőrzést végezhet a munka felett. Ha véletlenül átfúrja a falazatot és megrongálja az új külső vízszigetelést, ezt azonnal kívülről látni fogja, és a helyet könnyen helyileg meg lehet javítani tömítéssel. De ha előre visszatöltik és tömörítik az árkot, akkor elveszti ezt az ellenőrzést. A falazat átfúrása során egyáltalán nem fog tudni, hogy melyik furásnál történt a károsodás, és így rejtett problémát hoz létre magának. Ez egy szükségtelen hiba, amelyből a munkafolyamatok helyes sorrendjével könnyen elkerülhető.

Összegzés:

Az injektálás egyedül, függőleges szigetelés nélkül nem védené meg a pincefalazatot az oldalirányú talajnedvesség okozta nedvességgel szemben, vagy a terep víznyomásának hatásától. A csak függőleges szigetelés pedig nem akadályozza meg a víznek az alapzat talpi felületéről kapilláris úton felszálló felfelé mozgását a házba.

Mindkét lépés ezen helyes sorrendben történő kombinálása hosszú távú és megbízható szárazást biztosít a pincéjének.

Üdvözlettel,
Jiří Schwarz